Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőcsné Gazda Enikő: A Rózsafüzér Társulatok hatása egy falu életére

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. zés, beszélgetéssel, mókázással, közös tévénézéssel. Nagyböjtben minden szerdán és pénteken házról házrajárnak imádkozni, böjti énekeket énekelni. Nagycsütörtökön a különböző Rózsafüzér Társulatok egyenként egy-egy ház­hoz gyűlnek össze, ahol elkészítik az Úrvacsorát, közösen összeadják a rizst, tojást, hagymát, olajat, paprikát és káposztát, és böjti töltelékes káposztát ké­szítenek. A káposzta elfogyasztása előtt közös, másfél órás imádkozás van. Napjainkban ez az ima nem tér el a böjti cédulaváltás imáitól, régen viszont, a visszaemlékezések szerint, az Úrvacsorán hangzott el csak az Aranymi­atyánk, és ekkor énekelték el csak az Utolsó Vacsora mozzanatait felidéző éneket. Az Úrvacsora nem csak a társulati tagoknak szól mint érdekesség, és mint egy ritka csemege kóstolója, sok embert csábít a házhoz. A jelenlévők a család otthonmaradt tagjainak is visznek az Úrvacsorából, amit böjti ima mel­lett fogyasztanak el. A vacsorát követően a Rózsafüzér Társulatok tagjai a templomba mennek, közös imára. Nagypénteken régen passióéneklésre gyűl­tek be a társulatok asszonyai a templomba. Ma ez a szokás teljesen kimaradt, csak a templomozás és a keresztút elvégzése maradt meg. Nagyszombaton a tűz- és vízszentelő, húsvét napján az ételszentelés az egész falu aktív részvé­tele mellett zajlik. Pünkösdkor a dánfalviak gyalogosan zarándokolnak el a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Mivel a Rózsafüzér Társulatok tagjai jórészt idősödő asszonyok, így kevesen vállalkoznak a fárasztó zarándoklatra. A tár­sulati tagok ennek ellenére egy helyre állnak, a keresztalja közepe táján halad­nak fehér zászlóikkal, és ők vezetik a hangos imádkozást. Szokás szerint Som­lyóig három rózsafüzért kell elimádkozniuk, ezt tartják a teljes búcsú egyik feltételének. A gyalogos zarándokokat visszatértükkor a falu szélén lévő híd­nál várják az otthonmaradtak, a búcsúban megszentelt, érintőzött tárgyakat át­véve tőlük. A társulatoknak döntő szerep jut az Űrnapja megszervezésében is. A faluban az a szokás, hogy minden esztendőben más tízes keresztjeit látogat­ják meg hivatalosan a hívek, e kereszteket az illető tízes társulatai díszítik fel. A körmenet így minden esztendőben egy tízest látogat meg, négy éves ciklu­sokban járja be a falut. Űrnapja nem hivatalos megünneplése minden esz­tendőben, reggel 7 óra körül történik Oltfalván. A falu szélében van egy ke­reszt, amelynek felirata: Ezen keresztet állíttatta Antal Vidor műépítész gyer­mekkorában. A kereszt valamikor Küshegyen, a falu másik végében állt, és a kommunista érában többször kitörték. A falu jobb érzésű emberei a meggya­lázott keresztet Oltfalvába vitték, ott állították fel. A kereszt felszentelése óta minden esztendőben összegyűlnek kora reggeli órában a Rózsafüzér Társula­tos asszonyok (főleg Felszegből és Oltfalváról), és közösen imádkoznak, éne­kelnek a jobb termésért valamint jó időért. A Rózsafüzér Társulatoknak fontos szerep jut az emberi élet fordulóinak megszervezésében is. A társulati tagok jól ismerik egymást, legtöbben komá­163

Next

/
Thumbnails
Contents