Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőcsné Gazda Enikő: A Rózsafüzér Társulatok hatása egy falu életére
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Szőcsné Gazda Enikő A Rózsafüzér Társulatok hatása egy falu életére A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében működő Kutatási Programok Intézete 2001 őszén kutatási ösztöndíjat hirdetett, ennek ösztöndíjasaként kutatom egy csíki falu interperszonális kapcsolatait. Itt bemutatott dolgozatom e kutatás egy részének, e résznek is csupán rövid összefoglalójának tekinthető. A kutatott falu Csíkdánfalva, Felcsík egyik jellegzetes falutípusa. A falu valamikor Karcfalvával, Jenőfalvával és Madarassal együtt képezte Nagyboldogasszonyfalva római katolikus egyházközségét, amelyből Dánfalva a XX. század elején önállósult. Lakóinak a száma meghaladja napjainkban a 3000-et. Néprajzi szempontú megfigyelés kevés történt Csíkdánfalván. Híres fazekassága iránt érdeklődött eddig néhány kutató. 1 Csík vallási néprajzának monográfusa, Székely László is minimális adatmennyiséget használt fel innen, azt is a negyvenes években gyűjtötte, egyetlen adatközlőtől. 2 Eddig a faluval komolyabban csak Venczel József foglalkozott, aki szociográfiai felmérést végzett itt, azt vizsgálva, hogyan maradhatott meg Dánfalva az állandó kitelepedés mellett, és mi az oka az állandó kirajzásnak. 3 Dánfalva mélyen vallásos falu. Ez már első látásra kitűnik, az emberek leggyakoribb köszönési formája az Isten áldja meg, melyre a legáltalánosabb felelet az Isten segélje. Az emberek többsége templomjáró, vasárnapokon két mise tudja csak befogadni a misehallgatókat. Reggel és este általános az ima, de az idősebb asszonyok az úton menve is gyakran imádkoznak, az ujjaikat használva olvasó helyett. A falu egyik legfontosabb vallásos társulata a Rózsafüzér Társulat, amelynek tagjai javarészt idősödő asszonyok. Nem véletlen ez, a lassanként elaggó faluban legtöbb az özvegyasszony. Dánfalván a Rózsafüzér Társulatok eredetét nem sikerült levéltári forrásokból feltárni, mivel a falu iratállománya elveszett. Közepszeg tízesben van egy kereszt, amelyet 1885-ben a Mária Társulat állított, valószínűleg ekkortájt kezdett meggyökerezni a Marie Pauline Jaricot által 1826-ban felújított Élő Rózsafüzér mozgalma is. 4 Hogy a felcsíki falut korábban a csíksomlyóról ható ferences Rózsafüzér-kultusz is befolyásolta, az teljesen biztos. A csíksomlyói ferencesek a Rózsafüzér Társulatokat népszerűsítő kis füzetkéket is adtak ki, amelyek biztosan eljutottak Csíkdánfalvára. A ferences hatást egyfelől a sok fajta, 7 tizedből álló rózsafüzérima megléte bizonyítja. Másfelől a somlyói klastrom könyvnyomtató JÓI