Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Felhősné Csiszár Sarolta: Szecessziós úrasztali terítők Kárpátalján

Nép/ vallásosság о Kárpát-medencében 6. A katedratakaróknak rendszerint az anyag hosszában alsó szélére került a rojt, és a szélére végig a minta, ezen felül többnyire anyagszélességben központi helyre a felírat és néhány általánosan használt bibliai jelkép. A templomi textíliák ornamentikája A kifejezetten egyházi használatra készült templomi textíliák díszítéséhez aránylag kevés motívumot használtak. Leggyakrabban néhány egyházi szimbólum: a búzakalász, a szőlő és a kehely kerül a díszítménybe, ami egy-két esetben még kiegészül más szimbólumokkal: a nyitott könyv, négy ágú horgony, bárka stb. képével is.

12 Nagyon gyakran a világi tárgyak díszítményei, a mezei virágok és más motívumok is helyet kapnak templomi textíliák ornamentikájában. Nem csak a vászonhímzéseken, de a finomabb drága kelméken is. Egy ilyen, különlegesen szép királykék bársony térítője van 1893-ból a nagybégányi egyháznak. Három sarkát egy-egy szimmetrikusan megszerkesztett sarokminta és felirat díszíti, amely pipacsokból, búzavirágból és kalászból áll. Egyik sarkában sárga selyemszállal, tömött laposöltéssel ajándékozójának a neve és az évszám olvasható: „DERCSÉNYI ISTVÁNNÉ, EŐRI SZABÓ TERÉZIA 1893." Másik sarkának virágívében dűlt írott betűkkel „ISTEN SZERETET" felirat látható. A harmadik sarkába a felirat helyére, egyházi szimbólumokat hímeztek: a leggyakrabban előforduló kelyhet, és a ritkábban megjelenő, de gyakran együtt ábrázolt bárka és horgony képét. Hogy milyen szerkesztésben kerültek a motívumok a templomi textíliákra, azt rendszerint a kor világi divatja diktálta. így a megőrzött egyházi kézimunkák ma is hűen tükrözik a nagy európai stílusok hímzőművészetünkre gyakorolt hatását. Szecessziós terítők A XIX. század végén, a XX. század elején a hagyományos jelképrendszert alkalmazó, jórészt historikus iparművészeti alkotások mellett megjelentek a templomokban a kor polgárságának új ízlésvilágát kifejező szecessziós kézimunkák is. Az új stílus Nyugat-Európából indult. Magyarországon először az építészetben jelentkezett, 1896-ban a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeummal. Az új stílus különösen a formatervezésben hozott újat. Új utat és lehetőséget teremtett az iparművészek, de az ipar számára is. Tiltakozásként indult, főként az iparművészek tiltakoztak benne a mindent eluraló naturalizmus ellen. Ehhez, mint az elemi erők egyikét, a vonalat hívták segítségül. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítva magának a vonalnak és az általa határolt térnek. 733