Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Felhősné Csiszár Sarolta: Szecessziós úrasztali terítők Kárpátalján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. a meleg és a szeretet színe, a véré és ezáltal Krisztus áldozatáé."

6 A barna szín "a föld színe, az alázat, a szegénység jelképe."

7 A kék szín "az ég, a levegő, a víz, a tisztaság, igazság és a hűség színe."

8 A fehér szín "a tisztaság, bűntelenség, ártatlanság, győzelem, tökéletesség, az isteni fény, a mennyország színe. Krisztus megdicsőülésekor ruhája "fehéren ragyogott mint a fény".

l) A zöld szín "a tavasz, a reménység, a feltámadás és a halhatatlanság színe,..."

10 A fekete színben" a szomorúság, a halál, a gyász , a világmegvetés, az alázat..." fejeződik ki. "Református templomainkban nagypénteken az úrasztalára, a szószékre, a Mózesszékre fekete takaró került. Több száz éves hagyományra tekint vissza ez a gyakorlat."" A gyülekezet módja, az, hogy volt e komoly patrónusa, de sokszor a puritánság is közrejátszott abban, hogy milyen kézimunka került templomainkba. Hímzésmódok, minták elhelyezése Kárpátalján ugyan úgy, mint az ország bármely más részén a templomi textíliák együttese kétféle anyagból tevődik össze. Egyik részük az, amit kifejezetten templomi használatra készítenek, vagy készíttetnek, a másik részük azokból a térítőkből és egyéb textíliákból áll, amit eredetileg saját használatra szántak, de mint kedves darabot odaajándékoztak az egyháznak. Ez utóbbiak egyházi használatba kerülve ugyan olyan szakrális tárggyá válnak, mint azok, amelyeket eredetileg is erre a célra készítettek. Díszítésükben természetesen érezhető a különbség. Míg az előbbinél nagyobb a kötöttség és elsősorban a bibliai szimbólumok kerülnek túlnyomó többségbe a díszítményben, az utóbbiak az ajándékozás korának divatját hordozzák magukon, a helyi textildíszítés hagyományai szerint készülnek. Az időnként megjelenő nagy stílusirányzatok természetesen mindkét esetben éreztetik hatásukat. A kárpátaljai templomi textíliák díszítésére az ország egészében használt klasszikus megoldások jellemzőek. Nagyon elterjedt volt a minta nélküli, általában fémrojttal szegett bársony anyag, amit egy-egy szép, metszett betűkből összeállított felirattal egészítettek ki. A felírat általában egy vagy több bibliai idézet volt, gyakran monogrammal, névvel ellátva, néha évszámmal és rövid szöveggel, megfogalmazva az ajándékozás indítékát. Az egyszerűbb megoldások mellett azonban gazdagon díszített darabokkal is találkozunk. A díszítés rendszerint arany, ezüst és selyemszállal, száröltéssel, tömött laposöltéssel, láncöltéssel, anyag vagy zsinórrátéttel készült. A templomi textíliákon a minták elhelyezésének minden általánosan ismert módját alkalmazták. Kerülhetett a minta a terítő négy sarkába, a tárgy széleire körbe, vagy a terítő közepére. Ezeket a megoldásokat külön-külön és együttesen is alkalmazták. 132