Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - P. Szalay Emőke: Kassai ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

Népi vallásosság о Kárpót-medencében 6. Joachim Hartmann feltételezett munkája A bátfai gyülekezet kannája már sokkal díszesebb. A test korainak tűnik, amennyiben felfelé kissé szűkül. Talpa feltehetően átalakított kör alakú. Fedelének szélén karima, közepén erősen kidomborodó részből emelkedik ki a tagolt, korongos, lapított gömbös fogó. Billentője sima, felül kisebb-nagyobb szemekből álló gyöngysor, ugyanilyen a fül vége is. Fedelén ugyanazok a flechelt rombuszok láthatók, mint az előbbin. A szája alatt vízszintes flechelt hullámsáv kitöltött ívekkel. A központi díszítményt keretként veszi körül a hullámindás, ívelten hajló sáv, a fül irányában karéjokra ültetett elemek, amelyek rombusz formájúak.' Az ovális keretbe foglalt díszítmény a bűnbeesést ábrázolja. A tudás és az örökélet fája között Ádám, Éva és a Sátán jelenik meg. Azt a pillanatot láthatjuk, amikor a rövid farkú kis szarvú Sátán a kezében lévő almát nyújtja Éva felé.

4 A kép komoly rajzkészségről tesz bizonyságot. Jelzése a szokásos Kassa városjegy és a bunkós férfialak I esetleg H betűvel

5 (2. sz., 1. kép, 1. jegy). Michal Witko munkái A nagyberegi kanna hasonlóan sima testű, domború talpú. Fedelének fogója komlóvirág alakú, billentője becsavarodó sima levél. Gazdag díszítése beborítja egész felületét. A talpon flechelt vonalakból sarkára állított nyújtott rombusz alakú idomot láthatunk. Ez nem egyedülálló minta, hasonlót láthattunk eperjesi edényeken is, pl. a feketeardói kannán.

6 Fedelén ugyanez a minta ismétlődik kétszer. A palást fő díszítménye egy lovon ülő lovag, akinek alakját két oldalt mintegy keretbe fogja egy kissé hajló hullámindás sáv, amelyet a fül felé fekvő váltakozó nagyságú flechelt elemekből álló fekvő háromszög zár le.

7 Ez a keretbe foglalás sem egyedi, hiszen az eperjesi edényeken igen gazdag változataival találkozhattunk, amelyekhez képest ez ismét szerénynek nevezhető.

8 Kassai eredetét kétségbevonhatatlanná teszi városjegye és a szőlőfürtös mesterjegy, amely alapján készítő mestere Michal Witko, aki a XVII. század második felében működött

9 (3. sz. 2. jegy). Hasonlóan Michal Witko a készítője a kisgejőci gyülekezet kannájának. A nagyberegi kanna formájától annyiban tér el, hogy gyűrűt találunk rajta, amelyet vésett sávok szegélyeznek. Ugyanez a megoldás jelentkezik a szája alatt is, mindkettő külső szélén függőleges zeg-zug vonalak között elmosódva látható a sarkára állított rombusz. Talpa szélén ugyancsak flechelt vonalak. Fedélfogója korongos, billentője ugyanaz a csavarodó levél, mint az előbbin. A központi képet szintén ovális keretbe fogja a hullámsávos szegély. Új megoldás, hogy a flechelt geometrikus vonalak mellett két oldalt leveles ágak 112