Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - P. Szalay Emőke: Kassai ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. jelennek meg. Fő díszítménye egy női képmás vállára omló hajjal, fején kis főkötő, nyakában gyöngysor. 10 Jegye azonos az előbbivel, Kassa város címere mellett a szőlőfürt M W jelzéssel. (4. sz. 2. kép 1. rajz) Ugyancsak Witko Michal készítette az ungvári gyülekezet kannáját. Ez a kanna különbözik az előbbiektől, nem domború a talpa. Fedele hiányzik, billentője viszont ép, amely a kassai becsavarodó levelet formázza. A kanna talpa felett és szája alatt sarkára állított négyzetek, valamint két arckép, egy nő és egy férfi mellképe, akiket nem övez külön keret, hanem a fül mellett felnyúló virágos ág hajlik fejük fölé, közéjük felülről háromszög alakban szerkesztett virágos, leveles minta csüng." A kanna fülén az ismert kassai városjegy mellett láthatjuk Witko, Michal jelzését, a szőlőfürtöt. (5. sz. 2. rajz) A három kanna mutatja, hogy egy mester a feltűnő hasonlóságok ellenére részleteiben új elemeket hordozó formákat készített. A hengeres test azonossága mellett egyik sima oldalú, a másik gyűrűs, illetve domború talp mellett egyenes talpat is alkalmazott. A díszítésben egyéni sajátosságnak tűnik a szájat és a talpat övező négyzetes minta, amely itteni használatán kívül pl. lőcsei mesternél is ismert. Ugyancsak eltérő díszítéseket láthatunk mindegyik kannán, ami mindenképpen a készítő igényességét és invenciózusságát bizonyítja. Az edények bizonyára nem megrendelésre készültek, ugyanis felirat egyiken sem található. Ezek a maguk idejében valószínűleg nem egyedülálló edények jól érzékeltetik, hogy mesterük méltán volt elöljárója céhének. XVIII. századi kassai edények Jelzetlen század eleji díszítés nélküli kannák A XVIII. században a kassai kannák elsősorban díszítményükben térnek el a XVII. századi edényektől. Először a díszítmény nélküli kannákat tekintjük át. Formájuk csupán kis részletekben tér el egymástól, ezért a rajtuk lévő évszám, mint egyetlen kiindulópont alapján soroljuk fel. A legkorábbi évszámmal ellátott a nagybégányi gyülekezet edénye. 1726os datálása alapján bizonyos, hogy a XVIII. század elején készülhetett. Formailag olyan altípusba tartozik, amelyen a hengeres test erősen domború, jellegzetes talpa alsó pereme felett kissé behúzott, tagolt. Kettős domborodású fedelének fogója makk alakú, billentője becsavarodó levél. A testen megjelenő bordagyűrűk a szájperem alatt és a talp felett egyenlő távolságban helyezkednek el, a közöttük lévő távolság az előbbi háromszorosa. A jellegzetes, tagolt kiöntőcsőr egyharmada a test magasságának. Ez a tagolás igen arányossá és harmonikussá teszi az edényt. A testnek talphoz illeszkedését kettős gyűrűk emelik ki. 12 Makkos fedélgombja az ismert anyagban viszonylag ritka, egy 1728-as edényen láthatjuk. 13 7 73