Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Erdélyi István: A nagyszentmiklósi arany kincs egyes edényeinek szimbolikája

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ahol emberarcú griffen lovagló íjászt látunk, annak a "lova" egyik változatában az iszlám mitológia Al-Burák elnevezésű csodaállatára emlékeztet. Erre már Alföldi András is utalt.

5 Ugyanekkor, más megközelítésben, Aladzsov azt is felvetette, hogy ezek a szimbólumok az emberi lét négy fő momentumát is jelképezhetik, a születést, az érett kort, az esküvőt és a halált. A nyári napéjegyenlőséggel összekapcsolt szimbólumokat különben már korábban (1985) az osztrák P.Schienerl elemezte.

4 "Sejtéseit", amint írja, Aladzsov még jobban konkretizálta, részletezte. Később, 1988-ban, Aladzsov azt is megírta még, hogy a két edény, azaz a 2. és a 7. számú, egyazon együttes darabjait képezi, egy "steppei hercegnő" asztali készletéből, ami esetleg esküvői ceremóniával is összefügghet. Bálint Csanád véleménye a (2002) katalógusban mást jelez: "A steppei népek szokása volt az ellenség levágott fejét a hátsó nyeregkápához erősíteni", írta.'' Erre azonban egyetlen adatot, vagy utalást sem hozott fel. A foglyát hajánál fogva tartó győztes római uralkodó analógiája, véleményünk szerint sem lehet megfelelő párhuzam, ezt már maga Bálint is jól érzékelte, de ugyanakkor Aladzsov megfejtését nem értékelte. Ellenkezőleg, úgy vélte, hogy ezekkel a jelenetekkel senki sem foglakozott "aprólékos munkával". A kincs születési helyeként Erdélyt és a Szerémséget képzelte el, de ugyanekkor a VIII. századot, mint időhatárt, nem lépte át. így félig lehet csupán igaza és ezzel a területi meghatározással megintcsak a "bolgár eredet" hipotéziséhez juthatunk el, ha a kincs készítésének felső időhatárát a IX. századra tesszük. Tehetnénk-e ? Ez az alapvető kérdés. A 2. és a 7. számú edények formája, kidolgozása erősen eltér egymástól. Ami mégis összekapcsolja okét az a mindkettőn meglévő azonos jelenet: az emberi alakot égbe emelő madár. A két edény két műhely, két egymástól eltérő módon dolgozó kiváló mester műve. A 7. számú kancsón, az összes többitől eltérően, a legnagyobb számú eltérő kalapácsnyom és ponc fedezhető fel. A készítési idejük is eltérhet. Vékony Gábor a kincs egyes darabjainak készítési idejét igyekezett meghatározni, terminus ante quem-ként 1014-15-öt tételezve fel.

7 Magunk úgy véljük, hogy helyesebb lenne a valamivel korábbi évmeghatározás, az elrejtést megelőző zsákmányelosztás eredménye a rovásfeliratok megjelenése Ajtony leveretésekor, és maga az elrejtés még csak ez után következett be. Vékony tanulmánya nyomán az a benyomásunk keletkezett, hogy a 21. számú aranycsészét Ajtony számára rendelve, utólag látták el a rá vonatkozó felirattal. A budapesti katalógus szerzői az edényeken szereplő keresztekről azt írták, hogy azok nem minden esetben jelentenek vallási tartalmat. A füles aranycsészék esetében ezt a véleményt mindenképpen el kell utasítanunk, hiszen a görög szöveg maga is másra utal. Nem volt idegen a szenteltvíz ivása sem, csakúgy, mint az ortodox egyházi közösségekben általában, a szentelt vízzel való 10