Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - †Csókás Ferenc: Fejezetek Bény község vallásos életéből

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A harmadik versszaknál megszólalt és végig hallatszott a torony kis harangja. Az adományozó családtalan házaspár és az adományozó egyházközségek képviselete jelen volt az ünnepélyen, azonkívül a helyi és környékbeli falvak ájtatos keresztény hívői. Az Alsógaram-menti, alsóipolyvölgyi nép kedvelt búcsújáró helye lett, elég nagy -, körzettel. Egy évben három ünnepély volt: Pünkösdhétfő, Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.). A nagyboldogasszonyi búcsú egyben az idejött földműves, paraszti nép aratási hálaadása is volt. Ekkor a búcsújárók - processziók több aratási koszorút hoztak magukkal. A keresztet gyerekek, lobogókat (zászlókat) legények, az aratási koszorúkat és lourdesi Szűz Mária szobrát nagylányok hozták (általában a többi leány kezében virágcsokor szokott lenni, amit az oltár elébe helyeztek el). Amikor egy-egy körmenet énekszóval megérkezett a völgy bejáratához, megszólalt a kápolna tornyában a harang, és így vonultak be a kápolnáig. A már bent lévők helyet engedtek nekik és éneküknek is (ez mindhárom búcsúnapkor így volt). Amikor a szentmisét végző pap megszentelte az új termést és kenyeret, az énekkar vezetésével a következő éneket énekelték: Óh jóságos Isten, égi Atyánk és Urunk, Mi hü néped itten trónod elé borulunk. Hálánk szent adóját, hogy lerójuk, Áldó kezed csókoljuk. Isteni karoddal, melyet felénk áldva tartsz, Érett kalászokkal megaranyzod a határt. Hálánk szent adóját, hogy lerójuk... Annyiszor áldassál én szerelmes alkotóm, Kalászt hányat adtál, s bent hány arany mag vagyon. Hálánk szent adóját, hogy lerójuk... 1928. augusztus 15-én a Szentkút búcsúnapján ez az aratási hálaadás volt meg tartva. Sok nép összegyűlt, az oldalrészek is tele voltak hívőkkel. Kisboldogasszony hajnalán napfelkelte előtt kimentek a kutacskához (nem processzióval) és várták, nézték a felkelő megújuló napot. Énekeltek, imádkoztak, és egy nagyleány verset is szokott mondani: Ma van Kisboldogasszony hajnala, Felkelő fénylő nap megújulva, Sugarait széthinti e tájra. Beragyog a bényi kutacskára. 102