Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - †Csókás Ferenc: Fejezetek Bény község vallásos életéből

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Égi Édesanyánk, Szűz Mária! Add, hogy sziveinket átjárhassa. Éltető kegyelmed fénysugara, Lélekben távozzunk megújulva! 1925-1938 között Kúti Pál volt a lelkipásztor, 1932-ig Zerc volt a kántor. 1933-1938-ban Horváth Dezső lett, akinek 100 tagú egyházi énekkara volt. Felejthetetlen, amikor több hangban énekelték: „Minden földek Istent dicsérjétek". A völgykatlan visszhangozva adta vissza az ének dallamát. 1938-as év után Kubis István lett a plébános, jó egyházi szónok volt. A legtávolabb lévő hívő is tisztán érthette a szentbeszédet. Ali. világháború után még a hontalanság éveiben (1945-1948) is volt búcsú a Bényi Szentkútnál, majd ez évek után betiltották. Aztán 20 év után a prágai tavasz idején egyszer engedélyezték. Dr. Záhrecki kanonok volt az egyházi szónok. Majd újra 20 év után a bársonyos forradalom előtt 1988. szeptember 8.-ára kaptunk engedélyt, majd 1989 tavaszán is volt ünnep, Lengyel Sándor plébános ideje alatt. Sok hívő vett részt ezen a két tábori istentiszteleten. Majd egyévi szünet után ismét tartottunk egy búcsújáró ünnepnapot. Ethnographien 1908/10 Néprajzkutató: Nóvák József Lajos gyűjtéséből. Pünkösdkor a „kutacskához" (Szentkút, melyről alább részletesen írok) jönnek sokan, messze vidékről is kocsikkal és precessziókkal. A falu népe is már kora reggel kimegy és két napig ott imádkozik az egész egybegyülekezett sokaság. A kút vizéből, mely igen jó ivóvíz, és hideg is, isznak. - Sokan haza is visznek belőle. És a „favallyó"-ban , melybe a szentkút vize csorog, kezüket, lábukat és szemüket (!) megmossák, hogy azok egészségesek maradjanak, vagy a betegek meggyógyuljanak. Említettük, hogy a nép Szentkúthoz, (kutacska) jár ki Pünkösd ünnepén. Ide újabban egy kis „kápolnát" építettek, de máig nincs felszentelve. Az uraság egyszer be is hordatta „ganévá", de másnapra a víz kiforrta magát, széthányta a ganét, és tisztább vize van azóta, mint valaha. Ettől kezdve, már erősebben hisz benne a nép. A hagyomány azt tanítja, hogy itt jelent meg egyszer a Szűz Mária, aki néha még most is megfürdik a patakban, mert az arra járók gyakran hallják, hogy a mély vízben valaki lubickol. Adatok a Bényi Szentkút történetéhez Sáncvár (földvár) és a külső gyűrű (sáncrész) kialakítása Bény község területét а történelmi adatok szerint Kx e. több évszázadon át a kelták lakták. A neves szlovák régésztudós Alojz Habovstiák több évtizeden át (a nyári hónapokban) vezetett ásatásokat Bény község területén. Ennek alapján a keltáknak két helyen volt erődített helyiségük. A mai templom környékén és ettől északra (200-250 m) a második sáncvár Garamra fekvő részén, illetve része alatt, mert ekkor még ez a sáncvárrész nem létezett ( A II. gyűrűt az avarok építették). A belső erődítmény maradványaira építette ki Marcus Aurélius római császár Kr. u. 173-ban a sáncvárszerű tábori erődöt az északi irányból fenyegető avarok és markománok ellen. A császár a Garam fölött a sáncokban írta latin nyelven elmélkedései első könyvét (1. Századok 1868-1901). 103