Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Erdélyi István: A nagyszentmiklósi arany kincs egyes edényeinek szimbolikája

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Erdélyi István A nagyszentmiklósi aranykincs egyes edényeinek szimbolikája A nagyszentmiklósi aranykincs magyarázatakor, az időrendi problémák és a birtokosok kiderítése mellett nem kevés fejtörést okoznak az egyes kannákon szereplő képes ábrázolások sem. Ezekkel a problémákkal hazai és külföldi kutatók egyaránt behatóan foglalkoztak. 1937-ben K. Trever leningrádi művészettörténész a 7. számú korsón (kannán) kétszer is ábrázolt meztelen emberi alakot iráni gyökerűnek tartotta és megoldása szerint az a tavaszi napéjegyenlőség szimbóluma.

1 Ezt ismerhette László Gyula is, amikor az 1957-ben közölt cikkében az ezen a nagy ünnepen történő ajándékozás körébe vonta be az említett aranykannát.

2 A bolgár etnikai-készítési megoldást tartva szem előtt és utalva Trever fenti megoldására, Aladzsov az 1987. évi budapesti konferencián annak a nézetének adott kifejezést, hogy a sas által "égbe emelt" meztelen emberi alak Haoma és tulajdonképpen az őszi napéjegyenlőség, "az Arany ősz" szimbóluma és ünnepi jókívánságokat, a bőség, egészség kívánását jelképezte.

3 Haoma a perzsa mitológiában hallucinogén ital és az azt megszemélyesítő istenség együttesen - megfelel neki az indiai Szoma. Azt, hogy ez az ital miből is készült azt egészen pontosan nem lehet meghatározni, amikor itták, akkor tejjel keverték. A meztelen emberalakot maga előtt emelő madár esetében felmerülhet az a megoldás, hogy az a szintén iráni mitológiában szereplő Humaj madár (érdekes itt a bolgár-török mitológiában szereplő Umaj főistenség hasonló alakú neve !). A madár árnyékában boldog lesz az ember. Umaj a török nyelvű népek egész sora esetében szerepel, mint a gyermekek védője. A két bikafejű aranycsésze, melybe ilyesféle italt tölthettek, mint az említett Haoma, lábain oltárra állított italtartó edényként szolgálhatott inkább, mint asztali ivócsészeként. A haoma-kultusz kiszorult Perzsiából az ország peremvidékeire és a határain túlra, ami ismét megnehezíti a korsóval, illetve a kinccsel kapcsolatos következtetések biztonságos levonását, ami annak készítési helyét és használatát illeti. A 2. számú korsó négy medalionjában Aladzsov szerint a négy évszakot jelképezték. A szarvast legyőző griffa tavaszi napéj egyenlőségre utal. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ennek a jelenetnek előképe lehet egy 6.századi iráni ezüstvázán ábrázolt kép, amelyen a mitikus Vargán madár őzet szaggat. A következő, a fegyveres-páncélos lovas alakja a nyári napéjegyenlőség, a Tangra isten (Tengri han) győzelme került ábrázolásra. Abban a medalionban, 9