Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságműfaj terjedési iránya

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Amint látjuk a távoli Brit szigeteken ugyanaz a felfogás érvényesült a krisztusi szenvedés érdemszerző fölidézésével, mint a mi KözépEurópánkban. A Szlavóniai, vagy Sibeniki Pál ferences kódexében fönnmaradt 1385-ös Óhorvát-Máriasiralom végén ezt olvashatjuk (Hadrovics László fordításában): „... О Isuse, bozji sinu, slava budi tebi vinu, Tvoje sfeto uskars /t/ nutje fsim nam budi na spasenje..."" / ...Oh, Jézusunk, Isten fia / Hálánknak ne legyen híja / Tested szent feltámadása / Legyen lelkünk megváltása... / Az időív megrajzolásáért közlöm az 1626-os kaj-horvát nyelvű Máriasiralom — amely e nyelvjárásban a legelső dramatizált forma'

8 — zárósorait. Mindezt a lehetséges korabeli fonetikus olvasatban és magyar fordításban: „...Sada kerscanje о vi pravi Most ti drága igaz lelkek Ki ste dosli poslusati Kik jöttetek meghallgatni Muku britku gospodina Jézus súlyos szenvedését On vam daruj nebesko diku Adjon néktek ő malasztot Bogu dragi i vazdar pravi Istenfélő keresztények zelno danas zalovati kegyesen ma őt gyászolni zvelicitela bozja sina megváltónkét Úr fiáét ki je blazen vekvekoma. mindörökké aki áldott.

39 A közlésmód részleteiről Lukács István műve 112. oldalán szól. Jelzi fázisait: az alapszöveg „betűhív átirata, lehetséges korabeli fonetikus olvasata, irodalmi nyelvi horvát fordítása, majd pedig szabályos páros rímű felező nyolcasokra átköltött magyar műfordítása." Mivel ennek az 147l-es Rab-szigeti Picié- féle dialogizált szöveg lehetett az előképe, így mintegy pillért nyerünk Szlavóniai Pál 1385-ös és Andreas Knezajich 1626-os siralma között. Ez utóbbi a műfajnak már a barokk- korba simuló nagyléptékű dramatizált változata. Ez is sok mindenről vall. Többek között a bosnyák ferencesek erdélyi jelenlétéről, amely tény összefügg Pázmány Péter ellenreformációs offenzívájával. Vall a tenger mellékén kibontakozott horvát szakrális irodalom magas szintjéről, elterjedéséről s vall az e tájon, azaz Európa e szögletében élő népek műfaji- szellemi kölcsönhatásairól. A bosnyák ferencesek bő három évtizedes erdélyi- csíki tevékenysége, úgy tetszik, mégsem lehetett felhőtlen, mivel 463