Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságműfaj terjedési iránya
Népi voí/ósossóg о Kárpát-medencében 6. 1666-os eltávozásuk után Kájoni János nem éppen lelkes szavakat rögzített un. Fekete- könyvében. 40 A ferences kölcsönhatások később is érvényesülhettek immár Keletről Nyugatra irányulva, amiképpen ez Kájoni Jánosnak, a csíksomlyói híres szellemi műhely vezetőjének „Aranyos ház" с sajnálatosan elveszett 41 , de a maga idejében ismert és még száz év múltán is idézettemlegetett műve és a XVII1. századi Laurentius Bogovich horvát ferences 1754-ben, Sopronban megjelent „Hisa Slata" с — Aranyos ház- könyve alapján feltételezhető 42 . A nyilván jóval korábbi Kájoni féle „Aranyos ház" szolgált L. Bogovich kötetének alapjául. Mind a két könyv Mária kultuszát ápoló énekeskönyv, a szakrális epika történeti tárháza. A magyar kötet hiányában nem tudunk tartalmi összevetést tenni, de a ferences szellemi mozgások ismeretében, feltételezhetünk énekegyezéseket, átvételeket, ami ez időben magától értetődő volt az egyazon országban és Európa más rend- tartományaiban élők között. A szellemi csereberére az évenkénti hazai, majd a kétévente lezajló nemzetközi gyűlésen kerülhetett sor. Hogy ez már a kezdetektől fogva megtörtént, arra mind az írásbeli, mind a szóbeli kultúra bőséges adalékot nyújt. A nagyműveltségű polihisztor Kájoni „Aranyos ház"ában is meglehetett L. Bogovich „Hisa Slata"-jának LXIII. Éneke: „Jacska", a 477-478. Oldalon. A következő megjegyzéssel adta közzé Laurentius atya: „Od teofilusa k-diviczi Marii: na sztaru Notu horvaczku: Kasze na szhodischi: ali pred kipom B.D. M. jacsit more." 43 Ez a „Hisa Slata" —béli Teofilus nem más, mint a VI. században Antiochiában élő vikárius majd püspök, a Faust- motívum, azaz az ördöggel lepaktáló ember előképe, aki az egyik kitűnő horvát adatközlőm, a már említett Pókos Jenőné virrasztóénekében Tenfilius néven jelenik meg. Magnóm is rögzítette 1974. június 4-5-én, de benne van az elődjétől, Czmerk Katalintól, örökölt kéziratos énekfüzetében is 44 . Theophilos, a középkor Faustja, jobban járt, mint újkori utódja, mert története a bűnösök szószólója Maria advocata kiváltságának megfelelően pozitív végkifejletű: őszinte megbánása megmenti a pokoltól, Mária visszaszerzi az ördögi szerződést. A Theophilos- motívum mélyen belevésődött Európa irodalomkegyességtörténeti tudatába. Az efezusi-chalcedoni (431, 451) zsinat után föllendülő Mária-tisztelet szellemében az Egyház különböző epikus-dramatikus alkotások révén, jól hasznosította az őszinte bánatra megindult közbenjáró Istenanya szerepét. Napjainkig nyomon követhető a néphagyományban, mondanivalója folytán érthetően virrasztó-énekként. Jómagam szerencsére még utolértem élőben. Talán Erdélyben is lehetett nyoma Kájoni János „Aranyos ház"-a tanúsága szerint és hatására, megtartó erejére. E megtartó erőt a néphagyományban ma is élő, gyűjthető un. Kájoni-énekek jelzik. Hogyne jeleznék a ferencesekre oly jellemző Mária- tiszteletjegyében született alkotá464
