Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Kész Margit: A szentelmények szerepe a népi orvoslási gyakorlatban Kárpátalja különböző felekezetű falvaiban - Pusztai Bertalan: Búcsújárásból vallási turizmusba. A modern turizmus egy formájának kialakulása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szességében megállapíthatjuk, hogy minél messzebb, minél ismeretlenebb úton indult el a zarándok, annál inkább rá volt utalva az utasok kiszolgálására létesült infrastruktúrára. A Szentföldön már a negyedik századtól vannak adatok hivatásos vezetőkre. Civilek mellett szerzetesek is vezették a jelesebb utazókat. Néhány városban a középkorban a vezetők engedéllyel és szervezetten működtek — licensed and organised/ Sumption a XIV. századra teszi az első, utasokat informáló római „irodák" és egyiptomi, jeruzsálemi konzulátusok megnyitását.

9 A koraközépkorban a királyok, püspökök által alapított, szerzetesrendek által fenntartott zarándokházak, menhelyek (xenodochium, hospicium, hospitale) a fokozatosan növekvő zarándoktömegek kiszolgálására már nem bizonyultak elegendőnek. A szárazföldi, például a Compostella-ba vezető zarándokutak mellett erre szakosodott rendek, a Vörös Kardos Szent Jakab-rend illetve a Szent Jakab-rend alapítottak monostorokat, ahová ingyen fogadták be a zarándokokat. A Szentföldön az Ispotályos, más néven Jeruzsálemi Szent János-rend segítette a zarándokokat. Ez a karitatív vendégfogadás a XIV-XV században határozottan hanyatlani kezdett, helyükbe a vendéglők, fogadók léptek.

10 Sigal idéz egy XV századi krónikást, aki szerint ekkor Rómában 1022 vendégfogadó működött." Az út menti kisebb fogadók sokszor életet mentettek, hiszen menedéket nyújtottak a hideg és a sötét elől. Néha persze itt is veszély leselkedett az utazóra, néha éppen a fogadós személyében. Az egyik ilyen történetet Szent Miklós legendája őrizte meg. A történet szerint három ifjú vándorlása során betér egy fogadóba, ahol a fogadós kincset sejt náluk, és álmukban megöli őket. Hogy tettét leplezze, földarabolja és bepácolja áldozatait. Szent Miklós azonban felfedi a gaztettet, és a hordóból a három diák épségben kel ki. (Ezért lesz Miklós a tanulók, s később a gyermekek pártfogója.) A compostellai zarándokúton nyilván több hasonló rémtett is megesett, hiszen a Szent Jakabhoz fűződő legendák több változatban is szólnak a gonosz fogadósok gaztetteiről, akik megölik, kirabolják, vagy hamis vádaskodással kiforgatják javaikból vendégeiket.

12 A kegyhelyen eltöltött hosszabb-rövidebb idő után hazainduló zarándok természetesen valami emléket és egyben bizonyítékot akart hazavinni útjáról. Az ennek nyomán, a XI1I-XIV században elterjedő zarándokjelvények a modern szuvenírek elődei. Ezek leghíresebbike kétségkívül a természetben megtalálható és összegyűjthető, ám később már fémből is készített santiagói kagyló, de keresztek vagy kis zászlók is szolgálhattak jelvényül. Az ón vagy ólom jelvények tömeggyártása kellően olcsóvá tette azt a szegényebb zarándokok számára is. Ez komoly üzleti haszonnal járt: Compostellaban a XII. században több mint 100 bolt kínálta a jelvényeket a zarándokoknak. A gyártás ráadásul szabályozott volt, azért a kiváltsággal rendelkezők (cocheiro) járadékot fizet423