Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Kész Margit: A szentelmények szerepe a népi orvoslási gyakorlatban Kárpátalja különböző felekezetű falvaiban - Pusztai Bertalan: Búcsújárásból vallási turizmusba. A modern turizmus egy formájának kialakulása
Népi val/ósossóg о Kárpát-medencében 6. nek szabadon adott lett volna. Ennek részben a közlekedési infrastruktúra fejletlensége, részben a feudalizmusban közel sem általános utazási szabadság volt az oka. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy bizonyos csoportok tagjai — zarándokok, katonák, diákok, iparostanoncok, kereskedők, klerikusok — úton voltak a turizmus előtti korban is, túlzott általánosítás lenne azt hinni, nem utaztak az emberek/ E csoportokon kívül azonban nem volt általános az utazás. Az utazás és a turizmus közötti legfontosabb különbség mégis egyértelműen a meghatározó motivációban volt: az újkorig az utazók döntő többsége valamilyen külső-belső kényszertől, késztetéstől vezérelve, esetleg megélhetésével összefüggésben indult útnak. A turizmus előtti kor utazásaiban egy közös vonás található: mindegyikben dominál - bár nem kizárólagos - a kötelességszerű utazás illetve valamilyen nem-turista motiváció. Az alábbiakban röviden szeretném felvázolni a turisztikai elem megjelenését a vallási motivációjú utazásokban. Úgy vélem a szervezettség és az üzleti szellem megjelenése fontos alap volt a zarándoklatok vallási turizmussá válásához, írásomban csak néhány kiragadott példát hozok erre. A vallási motivációjú utazások tradicionális formája, melyet itt az egyszerűség kedvéért nevezzünk búcsújárásnak, azonban nem elsősorban emiatt szorult háttérbe. Véleményem szerint a vallás integráló erejének csökkenése, a vallási kötődés, önkifejezés pluralizálódása és ezzel a korábban létező, búcsúnyerésért utazásra késztető belső kényszer eltűnte, a felvilágosult ráció megjelenése a vallással kapcsolatos gondolkodásban olyan marginális társadalmi pozícióba szorította a búcsújárást, mely óhatatlanul a jelenség visszaszorulását okozta. A vallási motivációjú utazás iránti igény ennek ellenére fennmaradt és az egyre szélesebb társadalmi rétegeket megérintő, megmozgató turizmusban találta meg új megjelenési formáját. Az üzleti szellem és a szervezettség megjelenése a turizmus előtti kor vallási motivációjú utazásaiban Az zarándoklatok első ezredforduló utáni fellendülése nyomán Európában mozgó egyre jelentősebb zarándoktömegek (és egyéb utazók) kiszolgálására és az utazás szervezésére fokozatosan külön infrastruktúra alakult ki. Az utazás is egyre bonyolultabb lett. A Szentföldre vezető útvonal a XII-XIII. századtól az addigi Magyarországon átvezető út helyett a tengerre tevődött át. A mediterrán kikötőkben, Bariban, Marseilles-ben, majd Velencében a hajótulajdonosok számára fontos bevételt jelentettek a Szentföldre igyekvők. A zarándokokat és a hajótulajdonosokat erre szakosodott közvetítők hozták össze. 6 Természetesen a hajósok minél több utast igyekeztek a korabeli hajókra felzsúfolni, ezért hivatalos ellenőrök ügyeltek a méltányos bánásmódra. 7 Ösz422
