Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Egresen élő, görög katolikus fiatalasszony saját elmondása szerint naponta hintette be gyermeke ágyát, emellett az ágy aljára keresztet rajzolt, míg a gyermek el nem érte az egy évet. A hosszú ideig ágyban fekvő betegek feje alatt egy ledugaszolt üvegben tartották a szenteltvizet, mégpedig olyan helyen, amelyet a beteg is elért. A salánki görög katolikus vallású Sztároszta Elza a református betegek ilyen irányú igényét a következőképpen fogalmazta meg: „A magyarok

5 is kértek belőlle. Amiko nagy beteg van nállok, és valami ojat kér inni amijet nem tud elképzelni, aminek nem tuggya a nevit, amijen nincs, akkor szoktak kérni szenteltvizet." A konkrét gyógyításban a következő esetekben találkoztam az alkalmazásával. 1. Fülfájás esetén a fülbe csepegtetik. (Nevetlenfalu római katolikus, Salánk görög katolikus, Lázak görög katolikus és ortodox, Királyháza görög katolikus és ortodox, Egres görög katolikus és ortodox, Perecseny görög katolikus, Sislóc római katolikus lakossága gyakorlata szerint.) 2. A szem különböző betegségeit (árpa, csipás szem, hályog ) is gyógyítják szenteltvízzel: vagy belecsepegtetik vagy borogatásként rakják fel. A római katolikusok Akiihegyen, a görög katolikusok és ortodoxok Újakliban, Mátyfalván, Nagyszőlősön, Szászfaluban. 3. Nagy szerepe van a szenteltvíznek a gyógyító mágiában is. A katolikus és az ortodox vallásúak az egész Európa szerte elterjedt szenes vizet is csak szenteltvíz felhasználásával készítik. A homogén református falvakban az egyszerű kútvizet veszik igénybe. Ugyanakkor Öregakii, Szőlősgyula, Nagybereg, Nagydobrony, és a vallásában vegyes lakosú Nevetlenfalu, Salánk, Gecse reformátussága körében is él a hit, amely szerint a szenteltvíz hatásosabb e célra. Csecsemőknél, kisgyermekeknél kizárólag ezt használják a cselekmény elvégzéséhez. A katolikusság nagyobb gyógyhatást tulajdonít a híresebb búcsújáró helyekről hozott szenteltvíznek. Ilyenekként tartják számon a görög katolikusok Máriapócsot, a Huszt melletti Baranyát, Munkácsot, az ortodoxok Pocsajevát. Ez utóbbi település a Lembergi területen található, ismert ortodox búcsújáró hely. 1990-ben magam voltam tanúja annak, mikor egyik nagymama hálálkodva köszönte Bendász Dániel görög katolikus parochus feleségének a Máriapócsról hozott szenteltvizet, melynek szerinte nagy szerepe volt újszülött unokája felgyógyulásában. A szentelmények következő sora a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnapi szentelt barkának (Nevetlenfaluban cicuka, Salánkon cicuska) tulajdonít egészségmegóvást a hiedelem. Nevetlenfaluban a római katolikusok lenyelnek belőle egy szemet, 415