Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. hogy egészségesek legyenek. Hömlőcön, Batáron, Komjáton, Kopányban a szentelésből hazafelé menet megveregetik vele egymást, hogy egészségesek legyenek, Salánkon és Feketeardóban a szembejövő vagy szomszédban élő reformátusokat is megveregetik e célból. Érdekes adatra hívták fel a figyelmemet az egresi görög katolikusok: nagycsütörtökön az esti szertartásra mindenki gyertyát visz magával, az egész liturgia alatt égő gyertyát égve kell hazavinni. Ha útközben nem alszik ki, ( a tűz kialvása nagy szerencsétlenség, baj előjele), otthon a bejárati ajtó fölé a lángból keletkezett égéstermékkel keresztet rajzolnak baj, betegség, gonoszűző céllal. A húsvéti szentelt ételeket és azok maradékait is felhasználják a népi gyógyászatban. A szentelt pászkából, melyet általában elsőként fogyasztottak (Nevetlcnfaluban először bort isznak, Egresen viszont elsőként a félbevágott szentelt tojást kóstolják meg), a gazda felvágás előtt kivág négy kis darabkát. Komjáton ezt elteszik, s az év folyamán sebekre, kelésekre rakják, illetve a beteg jószág ételébe keverik. Feketeardóban a reformátusoknak is adnak belőle, főleg a gyerekeknek, a fiatal lányoknak, hogy azok is részesüljenek a szentségből, szépek és egészségesek legyenek. A Técsői, a Huszti járások görög katolikus és ortodox lakossága úgynevezett kifújt tojásokat (vidutki ) is szenteltet, melyek lehetnek hímesek és hímtelenek. A szentelés után ezeket cérnára fűzik és felakasztják az istálló bejárata fölé, hogy az idegen belépés előtt arra nézzen, aztán a jószágra. Ezzel hatástalanítják a rossz szem ártó hatását. Salánkon a szentelt sonka csontjával kerekítette a keléseket Szkormoszlai Júlia. Híre volt a környező falvakban is az egresi gyógyító asszonynak, aki a szentelt csonttal még a rákos mellet is megkerekítette. Jellemző, hogy a ruszin nemzetiségű görög katolikusok és ortodoxok húsvéti szentelményei között ott található a fokhagyma is, míg a magyarok fokhagymát nem szentelnek. A görög katolikus Hancsák Okszána Perecsenyből az ottani hagyomány szerint addig nem nyúl a szentelt ételekhez, míg az asztal négy sarkába nem helyezi a szentelt fokhagymát, mellyel családja egészségét kívánja megvédeni az év folyamán. Csongován a húsvétban szentelt fokhagymát Szent Györgykor az istálló ajtajára szegezik, hogy megvédjék a jószágot a boszorkányok ártó szándékától. A hegyvidék hagyományos juhászatot űző falvaiban Técsői, Huszti, Ökörmezői járásokban, a tavaszi kihajtáskor a vezérkosok szarvaira kötnek szentelt fokhagymát gonoszűző céllal. A Szent Györgykor szentelt búzát az imakönyvben tartják, de Nevetlenfaluban, Komjáton, Egresen, Kopányban adnak belőle a jószágnak is egészsége megvédése érdekében. A szentelt búza az élet utolsó fordulóján is 416