Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szerűen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szent attribútumoknak az élet minden területén, így a betegségek megelőzésében és a gyógyításban is. Gyűjtőmunkám során csak alátámasztani látszott az a tapasztalat, hogy elsőrangú hely illeti meg a szentelmények sorában a szenteltvizet mind a megelőzés, mind a gyógyítás terén. Több vizsgált településen megállapítható volt, hogy mennyire fontos a szerepe: Nevetlenfalu római katolikus, Batár és Salánk görög katolikus, Újakli, Egres és Komját görög katolikus és ortodox lakosság többségének — az otthon tartott szenteltvíznek. Betegségmegelőzés céljából a vízszentelés után közvetlenül hazavitt szenteltvízből kortyoltak egyet, majd öntöttek belőle az állatok vizébe és a kútba is. Ilyenkor Salánkon, Öregakliban, Feketeardóban egyes református családok is ugyanígy jártak el a barátoktól, ismerősöktől kapott szenteltvízzel. A lakóház beszentelésének hagyománya, mint általános, a hivatalos egyház által elfogadott óvó, védő cselekmény egyes településeken a rendszerváltozás után 1945 előtti formájában újraéledt, vagyis minden évben megszenteli a pap a hajlékokat, pl.: Királyháza görög katolikussága körében. Máshol, bár az egyház képviselője szerette volna felújítani az évenkénti hagyományt, a hívők erre nem tartottak igényt. Egyes házakhoz rendszeresen elhívják a papot, míg máshová csak akkor, ha szokatlan, rendellenes dolgot tapasztalnak. Ilyen helyzet alakult ki Salánkon. Általános ma már, hogy a hazahozott szentelménnyel maga a gazda szenteli meg házát, sőt állatait is. Ugyanígy járnak el Bercsényifalván, Komjáton, Perecsenyben. A Huszt környékén élő görög katolikusok között találkoztam azzal a hagyománnyal, hogy házszentelés alkalmával szentelt búzát tesznek a szobák sarkaiba.

3 Nemcsak vízkeresztkor szentelnek házat. A katolikusság körében újra hagyománnyá vált, hogy nem költöznek addig új házba, míg azt a pap meg nem szentelte. Ha azonban a már lakott házban az év bármely szakaszában szokatlan eseményt tapasztalnak: pl. a gyermekek felsírnak éjszaka, a felnőttek nem tudnak aludni, különös hangokat hallanak, stb. gyakran újraszenteltetik a házat. Királyházán, Feketeardóban, Szászfaluban találkoztam hasonló esettel.

4 íratlan törvény, hogy a szenteltvíznek egész évben nem szabad kifogynia. Ha azonban vízszenteléstől-vízszentelésig marad belőle, a kútba öntik: Nevetlenfaluban, Batáron, Ujakliban stb. Minden esetben felhívták a figyelmemet arra, hogy a szenteltvíz nem romlandó. Az emberélet különleges eseményei alkalmával szenteltvízhez nyúlnak. A meggyőződés szerint nagy szerepet játszik az újszülött egészségének óvásában. Altalános szokás, hogy öntenek a fürdővizébe. Rendellenes viselkedés esetén kereszt alakban behintik a gyermek fekvőhelyét, de egy 414