Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Karácsony esti vacsora ételei Koirancza Salánk Nyírdezs palaznyk sült tészla. prosforat málékásás töltött káposzta, töltött káposzta, babajka fokhagyma, falat kenyér sóval babajka/karabanka, kerek kalács, diós, mákos meghintve, kraczun sült tészta, gyümölcsök, befőttek, bejgli töltött káposzta un. golobki, kunkori madár alakú sült kyselicia, pierogi főtt tészta, tészták, mákos, diós kelt főtt bab és borsó, mézeskalács mákos babai ki, kenyér újabban: pampucki, puczki újabban: sült hurka, kolbász, újabban: halászlé, kirántott sült tészták, barscs eékla leves oldalas, sütemények hal, sült burgonya, sült hús, kolbász, hurka, sütemények Komancza Salánk Nyírdezs ismétlődik a karácsonyesti étrend (kraczun kivételével) főtt búza, kukorica aszalt szilvával megcukrozva kocsonya Vízkereszt A kimutatásból egyértelműen látszik, hogy a böjtös eledelek nagy arányban, főtt, sült ételek voltak, melyeket természetüknél fogva melegen fogyasztottak. A nyersanyaguk közvetlenül visszatükrözte az adott földrajzi helyen megtermelt javakat. Arányaiban nagyon fontos szerepet töltenek be még ma is a gabonából előállított ételek és ezeket követi a burgonya felhasználása. A böjti ételek kategóriájában még jelenleg sem számítják be a tejet, a tejterméket és a tojást. A karácsony esti vacsora egyes ételeinek története és azok együttes előfordulása alapján a Komanczaban lakó lemákok ragaszkodnak legjobban a múlthoz. Meglepő, hogy a mézes-mákos öntött tészta a babajka előtt mind a három településen ünnepi eledelnek számított a töltött káposzta, mely egységes előfordulásának magyarázata további kutatásokat kíván. A hagyományokhoz való ragaszkodásban és az új ételek bevezetésében két fontos körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az egyik az 1990-es évektől megerősödő görög katolikus egyház (esetleg szabályozó) hatását, a másik oldalról pedig a közkultúra, a városi étkezési szokások utánzását, médiumok szerepét az új dolgok befogadásában. 411