Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Jegyzetek *A kutatásokat az OTKA T-32093 pályázat anyagi támogatásával végeztem. 1. Jerzy Czajkowski:Dzieje osadnictwa historycznego na Podkarpaciu i jego odzwierciedlenie w grupach etnicznych. in: Lemkowie w historii i kulturze Karpat (red. Jerzy Czajkowski). Muzeum Budownictwa Ludowego w Sanoku. 1995. 27-166.; Roman Reinfuss: Sladami Lemków.Wydawnictwo PTTK „Kraj" Warsawa 2. György Horváth László — Lajos Mihály: A Hömlöc lábánál. Salánk, Feketepatak és Verbőc történetéből. Falumonográfia. Ungvár — Budapest, 1998. 3. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Reprint kiadás 1983. 285.;Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ: Emlékek a szabolcsi szép időkből. Budapest, 1992. 4. Charles Fenyvesi írja: „ Több mint negyven év múltán újra zsidót temettek Derzsben. A történelemben először hat görög katolikus gyerek olvasta fel a halottakért mondott imát, a kaddist " Chales Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ i.m. 259. 5. Kyselicia kiejtve kiszelicsa a savanyú lék, levesek minden szláv nyelvben meglevő elnevezése. A kislóból képzett szó. Eredetileg valamelyik gabonanövény erjedésével készült. Később más alapanyagú savanyú leveseket is ugyanezzel a terminológiával jelöltek a zabdara alapú kyselycia az Északi — Kárpátokban jellemző étel. A hasonló ételféleségek bővülésével a zabdara kyselyciat hétköznaponként egyre ritkábban fogyasztották. Végül a 21. század elején a helyi böjti étrendben maradt fenn. A kyselicia komanczai lemák ételt a környékbeli ruszinok más terminológiákkal is jelölik: nevezik ciberijnek, kvasznak és ovasianiatkanak. Suzana Ganygel: Lingvisticsnij Atlas Ukrainskich Govoriv Shridnoj Slovaccsini. I. Presov, 1981. 74. térkép 6. Máriusz Orlinski: Kilka uwag о pocecie. Gazeta Kocecielna 1928. 136-138.;Zygmund Gloger: Swiêta Bo^ego Narodzenia w Radlowie Galicyjskim. Wisla t. 2. 1888. 815-817. 7. A helyszíni adatfeltáró néprajzi kutatómunkát Kész Margit salánki középiskolai tanárnő és kedves családja közreműködésével tudtam megvalósítani. Ez úton köszönöm meg megértő hozzáállásukat s önzetlen segítségüket. 8. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története. II. Nyíregyháza, 1990. 200. 9. Az adatot leírta: Molnárné Váczi Mária. Nyírderzs 2000. DENIA 3326 10. Az élő baromfi adományra Magyarország északkeleti részén még emlékeznek, Kisfalusi János írja: „Ezekből az adományokból szoktak adni a szegényeknek és rászorulóknak. Rakacán pl. egy öreg cigányasszonyka még az ünnep előtt eszébe juttatta a papnak: „ A tyúkról ne tessék megfeledkezni, mert az nekem jár! De ne valami soványát tessék küldeni, hanem olyat, ami tojni fog!" Kisfalusi János: Ünnepi népszokások a Keleti Egyházban. Magánkiadás 1995. 123. 11. Danuta Blin-Olbert: Rok obrzedowy u Lemków. in: Lemkowie w historii i kulturze Karpat. szerk.: Jerzy Czajkowski. Sanok, 1994. 319. 12. A kraczun (ejtsd krácsun) nevű cipó az ősi karácsonyi rituális kenyér nyomát őrzi. A keleti szlávoknál még több adatot találunk a kraczun néprajzához. 13. A polaznyk (ejtsd polázsnyik) nevű vekni a köszöntőktől, a polaznykoktól kapta a ,nevét. A kutatás színhelyei 412