Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tomisa Ilona: Vallásos élet a hódoltság korabeli Magyarországon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. ban, fél éve vagy több, nincs konszekrálva."- addig pl. a pozsonyi prépostsághoz tartozó helységekben elég sok a szépen díszített, és jó állapotú templom, így pl. „a bazini templom - a főesperes szavaival - remekül fel van újítva és díszítve, az oltárterítőket és kelyheket illendően őrzik. A modoriaknak igen jól rendbe hozott templomuk van, valamint kápolnájuk is a városban. A szeredi templomot - amelyet felégettek, ekkortájt kezdik rendbe hozni. A Selmecbányái templomokról szólva megjegyzik, hogy jóllehet a városnak négy temploma van, az egyházi tárgyak közül csupán öt kelyhe maradt meg azokból, amelyeket „ a felséges Lajos király a törökök elleni kiadásokra a bányavárosok összes templomaiban összegyűjtetett."

4 Kubin Szent Katalinnak szentelt temploma - az árvái kerületben -nem szorul javításra. Négy aranyozott ezüst kelyhe van paténákkal, rézből való monstrancia, s egy mellkereszt. A dubovai Szent Kozma-és Damjánnak szentelt templom szép, egy aranyozott ezüst kelyhe van, két miseruhája, ezüst mellkeresztje, réz ostyatartója. A bajmóci Szent Márton egyháznak 7 aranyozott ezüst kelyhe, két aranyozott ezüst útmutatója, egy kövekkel díszített ezüst mellkeresztje, tíz miseruhája, négy selyem palástja, valamint egy üvegtartóban elhelyezett ereklyéje van.

10 A hódoltsági falvakban az alsópapság helyzete siralmas volt. Ahogyan azt Pongrácz György 1675-ben írja: „A papoknak elég nyomorúságos és veszélyes a helyzete, mert teljesen nyilvánvaló, hogy valóban nem a jutalomért, hanem Isten dicsőségéért dolgoznak. Soknak közülük még harapásnyi kenyere is alig van. Jövedelmük a lakáson kívül a föld és a stóla volt. A hívek elszegényedése és számuk megcsappanása miatt a hódoltsági részeken ez a jövedelem is egyre zsugorodott. (Ugyanakkor a királyi országrészben a hatalmaskodó földesurak nyirbálták meg járandóságukat.) A plébánosok jövedelmének egy részét a tizednegyed (helyenként nyolcad vagy tizenhatod) képezte. A mindenkori földesúr jóindulatán múlt, hogy a lelkész megkapja e a járandóságát. A feljegyzésekből azt láthatjuk, hogy jóllehet a földesúr behajtotta a neki járó tizedet, sokszor megesett, hogy nem részesítette belőle a plébánost. A jövedelem más részét a hívek fizették, általában a szokásjog alapján. „Plébániai lakosok ha lelkészt akarnak, fizessenek - rendelkezik Pongrácz György - mint azelőtt fizettek...és az egyszer fizetett jövedelemből semmit se vonjanak el."" A legtöbb helyen a pap maga látta el híveit, káplánt nem nagyon találunk, azonban olyan is előfordul, hogy a plébános mellett több oltáros pap működik. Nekik nincs a hívekkel kapcsolatuk, hiszen valamely kegyúri oltáralapítvány jóvoltából egy adott templom valamely oltáráról kötelesek gondoskodni. A Zala megyei Egerszegen 1554-ben öt oltáros pap is működött.

12 Nem ez volt azonban az általános. A nagy paphiány miatt szükségessé vált 40