Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. nél többféle, de legalább 12 féle, ételnek kell lenni a karácsonyi asztalon, mert egy évben 12 hónap van, és mert 12-en vannak az apostolok is. Legújabban a karácsonyi vacsorához kelt tésztából formált, aszalt szilvával vagy szilvalekvárral töltött, fánkhoz hasonló édességet sütnek, de ezen alkalomra nem olajban, hanem zárt tűzhely sütőjében. Neve pampuchy vagy puczki. A kutatók véleménye szerint a fánkszerü puczki illetve pampuchy Komanczától keletebbre fekvő területeken nagyon népszerű sütemény, amelynek az év folyamán többféle változatát készítik, s egyike a karácsonyi asztalra is került.Újabb ételnek számít a főtt krumplival, vagy gombával töltött tésztabetéttcl tálalt piros barscs leves, amit a lengyel hagyományból vettek át. A hagyományos étkezési sort tehát egyrészt kelet felől megkedvelt sült tészta, másrészt a lengyel nemzeti konyha étele, a barscs bővítette. Ezzel a bővítéssel együtt a kása alapú ételeket hagyták el. Figyelemre méltó tényként kell megállapítani, hogy a keletebbre található ruszin régiókban népszerű kutiát (mákos és mézes főtt búzát) Komanczaban karácsony estén nem fogyasztják. A karácsonyi asztalon azzal a meggyőződéssel hagynak ételeket, hogy a halottak visszajárnak. Ezért az asztalnak sohasem szabad pusztának lennie. A karácsony háromnapos ünnep. Az első napját csendben töltik, a megszületett kis Jézus tiszteletére, a második naptól járnak jókívánságaikkal a köszöntők- betlehemesek, kolendálók -, a harmadik napon rendeznek táncoszenés összejövetelt. A karácsonyi jókívánságokat ma már pénzzel viszonozzák, régebben polaznikkal, puczkival és tojással, liszttel, e mellett mindenkor megkínálják a köszöntőket az asztalon levő ételekből. A kárpátaljai Salánkon a görög katolikusok házaiban a böjt az éjféli litiából való hazajövetelig tart. Bár újabban azt is elfogadják, hogy az első kántáló megjelenése után már feloldódik, ezért húsos ételt is készíthetnek vacsorára. A legnagyobb előkészületi munkát a kalácssütés és ezt megelőző napon a kenyérsütés jelentette. A kalácssütéskor formázták a kántálok részére a kukorit, madár alakú ökölnyi nagyságú kalácsot, sütötték a kőttes kalácsokat mákkal, dióval és túróval töltve. Karácsony estéjének napján töltötték a vacsorához szánt málékásás töltött káposztát gombával. Pirosra kisütötték babájkának a kisujjnyi vastag másfél centis darabokra vágott kőtt tésztadarabokat. Az is előfordult, hogy kenyérsütéskor formáztak ilyen tésztadarabokat kenyértésztából. Csak az ilyet már nem babájkának, hanem karabankának emlegetik. A karácsony estét angyalvárásnak is nevezik. A korábbi korokban asztalra rakott almával, dióval, édes apró süteményekkel díszítették fel a karácsonyfát. (Salánkon a csillogó-villogó gyári díszeket még nem kedvelték meg.) Az evéstől való tartózkodás után az ünnepélyesen megterített asztalhoz ül406