Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. nek a családtagok és előbb a töltött káposztát, majd az édes mákos babajkát fogyasztják el. A köztudatban él az a hit, hogy ezen az estén 12 vagy 13 féle ételt kívánatos enni a jobb jövő reményében. De ennek a kívánalomnak a családok nem hagyományos rend szerint tesznek eleget. Van, ahol a gyümölcsféléket, édességeket is számításba veszik. Van olyan görög katolikus család, ahol a református jó szomszéd példáját követve hurkát, kolbászt és oldalast sütnek, és azok evését savanyúságokkal, befőttekkel kiegészítve a kívánatos ételszám érdekében megbocsátható bűnnek minősítik. Karácsony első napjának reggelijére és az ebéd étkezési rendjére különösen odafigyeltek. Ezek az étkezések még családi körben történtek. Vacsorakor és másnapokon már a vendégség, a kántálok, a betlehemesek várása, a névnapot köszöntők megvendégelése szabja meg az ételek, italok kínálását. A litia utáni első reggeli mindig bőséges húsételekben. Legjellemzőbb ételei: sült kolbász, hurka és kenyér. Az ebéd pedig húslevesből, sült húsból, hozzáfőzött tejfeles nokedliből és kőttes kalácsokból állt szinte minden családnál függetlenül a szociális és vallási hovatartozástól. Az évek során ez az ételsor ismétlődik, az újabb ételek hozzáadódnak s ennek következtében egyre többfogásos karácsonyi ebéd, menüsor alakul ki. Salánkon az ünnepi ital a bor. A nyírderzsi hagyományos karácsonyi étkezési kultúra XX. század végi képében egyértelműen visszatükröződik a családok nagyfokú mobilitása. Alig létezik a faluban együttlakó, a hagyományok továbbviteléhez ideális többgenerációs család. Bár a vidéken lakó gyermekek családostul igyekeznek hazalátogatni az idős szülőkhöz, hogy együtt ünnepeljenek, de sok helyen a karácsony mellett a húsvétnak nagyobb vonzereje van. A nyírderzsi szentestének is központi étele a bobajka. Erről az ételről mindenki tudja, hogy tejjel leöntve csakis ehhez az alkalomhoz kapcsolódik. Ha családtagok nélkül, magányosan üli meg az idős személy a szentestét, mákosmézes bobajkát fogyaszt. E mellett hagyományos módon szerepel még töltött káposzta, diós, mákos bejgli és a kerek un. karácsonyi üres kalács. A középkorú családfőkből álló családoknál általánossá vált a halászlé, a kirántott hal és a sült burgonya. (Az ételekhez csakis olajat használnak) Aki a halételeket nem szereti, számára sült húsokat, hurkát, kolbászt tesznek az asztalra, amit régen csak az éjféli mise után tehettek meg. Nyírderzsen nagy hangsúlyt fektettek karácsony első és második napjának ünnepi ebédjére. A feltálalt húsételek elsősorban a karácsony előtti disznóvágásból származtak: húsleves, főtt hús szósszal, töltött káposzta, sült kolbász és hurka. Ha nem volt már levesnek való friss orja, akkor erre az alkalomra vágott tyúkból főztek húslevest. Jelenleg oly annyira felértékelődött a tyúkhúsleves, hogy szinte minden háznál ma már ezt főzik Nyírderzsen az ünnepi ebéd első fogásaként. Az orjaleves veszített ünnepi mivoltából. Tyúkhúsleves 407