Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. szerepéből, a gyermekek megajándékozására és a vendéglátásra tevődött át a hangsúly. Mind a két szokáscselekedet eltávolodott az egykori egyházi, vallási szokásoktól. Mind az ajándékozásnál, mind a vendéglátásnál egyértelműen követik a kortársi trendeket. Karácsony estéje és azt követő ünnepnapok Swiatyj Weczer (Szent Este) a komanczai karácsony este. A lemák hit szerint ahogyan ezen a napon mennek a dolgok, olyanok fognak történni a jövőben. Ezért nagyon oda kell figyelni a dolgok menetére, a tilalmak betartására, a kívánalmak teljesítésére, az ősök cselekedeteinek követésére. A mulasztások, az előírások megszegése csak bajt okoz, betegséget, balszerencsés gazdálkodást, rossz döntést. Ezzel a meggyőződéssel készülnek a karácsony esti ételek is. Elsőként a családban a legtapasztaltabb gazdasszony kisüti a kraczunnak, krajczunnak

12 nevezett cipót. Ha ügyes, akkor tésztáját a gazdaságban termesztett ossz gabonafélék lisztjéből dagasztja. Közepében mélyedést fonnál egy pénzérmének (régen krajcárnak) és egy fej fokhagymának. A kraczun sütést különféle, a gazdálkodás eredményeit elősegítő mágikus cselekedetek kísérik. E kerek cipón kívül sütni kell még három hosszúkás, tetején díszített kisveknit. Ezek neve polaznyk.

13 Az egyiket megetették, odaadták a tehénnek, a másikat szánták a köszöntőknek, a harmadik maradt a családnak. A vacsora előtt a családtagok közül valaki kiment egy kannával a folyóhoz, tiszta vízért, hogy legyen friss víz a család rituális mosakodásához. Ezt követően elrendezték az állatokat. Majd a szobába szalmát hoztak be, az asztal alá pedig a hagyományt követve a fontosabb munkaeszközöket rakták. A karácsonyi asztalt házi szőttessel letakarják. Rárakják a fej fokhagymát, a kisebbik sótartót, a felszeletelt polaznyk nevű veknit, a kraczun cipót. Kraczunra kerül a búzával s árpával telt tál, melynek közepébe egy olyan hosszú szentelt gyertyát állítanak, hogy fénye kitartson az éjfélkor tartandó miséig. A polaznykon és a kraczunon kívül az asztalra teszik a más napokon is fogyasztott kenyeret, megszokott, mindennapi minőségében és formájában. Amikor meglátják az első csillagot, jelt vélnek a karácsony esti vacsora megkezdéséhez. Elsőként imádkoznak az elhunytakért, majd szétosztják a polaznykot és a prosforát, ez utóbbit a templomból kapták. Ezt követi a gerezd fokhagyma és a sóval meghintett falat kenyér kiosztása, amik után mindenkinek jár egy pohár pálinka. A főtt ételek közül elsőnek a szárított gombával és darával töltött káposztát ették meg, utána a kyselicia levest, a káposztás pierogi főtt tésztát, a puhára főtt babot, borsót. Van az asztalon még savanyú káposzta, árpakása, áztatott aszalt gyümölcs. A karácsony esti étrendet a legfinomabbnak tartott bobalkinak nevezett mézes mákos öntött tészta zárta. Úgy vélik még ma is, hogy mi405