Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Nyírderzsen szentestéhez kapcsolódik az aranygaluska főzés szokása: „Szent este főztük mi lányok az aranygaluskát. Nálunk ez nem étel volt, ha­nem ebből tudtuk meg, ki kinek a szeretője. Ehhez előbb a fiúk kihúzták a kút­ból az „aranyvizet", melyet első harangozáskor húzhattak csak­, majd szalagot tettek a kútba. Azért nevezték arany víznek, mert Krisztus szü­letése alatt húzták ki a kútból a vizet. A lányok ezt a vizet felforralták, egy-egy papírra felírták szerelmesük nevét, majd beledobták a vízbe. Az volt a „galus­ka". Két fazékban főtt a „galuska". Egyikben a fiúk neve, a másikban a lányo­ké. Ezt a cédulát kellett a forró vízből kikapkodni. A fiúk a lányok fazekából, a lányok a fiúkéból" 9 Szent Miklós (december 6.) a komanczai lemákoknál az állatok patrónusa. Ezért a háztáji gazdaságban nevelt kisállatokból — pl. tyúkot, máshol nyulat vagy kakast — elvisznek egyet a Szent Miklós napi misére, hogy kérjék a Szent pártfogását. Az élő állat adományokat a haranglábhoz helyezik, ahol a szent liturgia végén a pap megáldja azokat. 10 A hívők az élő állaton kívül ke­nyeret is adományoznak, amit a képállványon látható Szent Miklós alapkép előtt helyeznek el erre a célra felállított asztalra. Ennek a Szent Miklós napi kenyérnek kitia" a lemák neve. Amikor ki-ki a saját kitiaját leteszi az asztal­ra, akkor szavakban kéri „Szent Nyikolaj mindenkor segíts rajtunk". („Sviatyj Nikolaj, na vsiaki czas pomahaj"). Az összegyűlt adományokból adnak a falu szegényeinek, a rászorulóknak. Jelenleg élő állatokat már nem visznek Szent Miklós napi ünnepi liturgiára, viszont a kitia, Szent Miklós napi kenyérado­mány a mai napig szokásban van. A salánki Szent Miklós kultusz egyrészt a vallási szertartásban mérhető, mint a szeretet szentjének tisztelete, másrészt a gyermekek cukorkával, csoko­ládéval és virgáccsal való megajándékozásának szokásában. Kenyér ado­mányra nem emlékeznek. A nyírderzsi szokás szerint ezen a napon csakis a gyerekek a megajándéko­zott személyek. Hogy mit kapnak szüleiktől, keresztszüleiktől, azt a korabeli csemege édességek közül választják ki: a XX. század elején a szegények csak Szent János kenyeret, később házilag előállított szaloncukrot, szerencsi édes­ségeket, majd import déli gyümölcsöket (narancs, mandarin, banán stb.) ad­tak. A különlegesen finom édességeken és gyümölcsökön túl jelenleg még já­tékokkal és praktikus ruhaneműkkel is megajándékozzák a gyermekeket. Az utóbbi évtizedekben a gyermekek szülei ezt a napot azzal is jeles nappá avat­ják, hogy vendéglátást rendeznek vacsora idejében. Vagy főtt ételekből álló menüvel - húsleves, sült csirke, csirkepörkölt nokedlivel, - vagy hidegtálakkal illetve téliszalámis szendviccsel várják a gyermekeiknek mikulás csomagot hozó rokonokat. A vendéglátáshoz természetesen a bor sem maradhat el. Mint kitűnik, a karácsonyi előkészület böjti mivolta ezen a napon igencsak veszített 404

Next

/
Thumbnails
Contents