Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. előtt megkezdődik a böjti időszak. A magyarországi görög katolikus böjti fegyelemre vonatkozó intézkedéseket Dudás Bertalan püspök 1967-ben kiadott körlevelében közölte: „A böjt bűnbánati jelleget domborítja ki. Ezek szerint évenként két szigorít böjti nap van: nagyböjt első napja és nagypéntek. Nagyböjtben szerdán és pénteken, a többi időszaki böjtben pedig csak pénteken kell tartózkodni a húsos eledelektől. Az év többi bűnbánati napján a hústól való tartózkodás pótolható a szeretet és az áhítat cselekedeteivel"/ Ennek ellenére a hagyomány erősebb és karácsony időszaki böjtre olajat kellett üttetni a szomszédos Gyulajban. Napraforgó olajjal főztek. Hétfőn és pénteken szigorúan böjtöltek. Ez azt jelentette Nyírderzsen, hogy ezeken a napokon tartózkodtak jól lakástól és állati eredetű alapanyagból nem főztek ételt. A böjt alól a vasárnapot kivételnek tekintették, ekkor húsételt ehettek, de hétfőre az edényeket ki kellett lúgozni akácfa hamuval, nehogy zsír maradjon rajtuk. A böjti ételek alapanyaga burgonya, édes és savanyú káposzta, gyümölcs, bab, házilag konzervált paradicsomlé, liszt. Ha lehetett a tojást és a tejet, tejtermékeket mellőzték. Leggyakoribb böjti levesek voltak a rántott levesek — táska (tészta) leves, törtpaszuly leves, káposztás bab, krumpli, zöldséges, paradicsom, gyümölcs levesek. Habarással sűrített paszuly leves, savanyú káposzta leves babbal. Böjtbe illő főtt tészták: grízes tészta, káposztás vagy diós, vagy lekváros, vagy mákos metélt, krumplis kocka, lekváros derelye, csírás galuska. Sült tészták: rongyos rétes, mákos-diós bejgli, csőröge, kapros vagy krumplis, vagy káposztás lángos. A szigorú böjti napokon, hétfőn, szerdán és pénteken délben egytál ételt fogyasztottak. Amely lehetett tengeris káposzta, törtpaszuly, duszi, héjában sült krumpli, puliszka szilvalekvárral, lapcsinka. A vallást gyakorló családok napjainkig igyekeznek böjtölni, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban péntekenként nem esznek húsos ételeket. Ezt sem könnyű betartani, hiszen sokan üzemi konyhán, a gyermekek iskolában étkeznek. Tehát saját akaratuktól függetlenül alakítják az étrendetüket. A karácsonyi böjti időszakban előfordulnak olyan jeles napok, amelyek valamilyen módon, ha még közvetve is, de kötődnek a hagyományos táplálkozási kultúrához. Szent András napján (november 30.) a lemák komanczai lányok huska nevű gombócokat sütöttek, amelyekbe egy-egy férfi nevét tartalmazó cédulát rejtettek el, mivel Szent Andrást házasság közvetítőjének tartják. Salánkon „András nap csináltunk derelyét, tettünk bele kis papírt. Mikor főtt, kikaptunk egyet. Ami rá volt írva, olyan nevű lesz az urunk. Mást nem csináltunk." 403