Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vcW/ósossóg a Kárpát-medencében 6. csütörtök reggeli: ebéd: vacsora: péntek reggeli: dél: vacsora: olajban sült burgonya táskaleves (tésztaleves, a tésztabetét rétegeit olajjal és borssal ízesítik) vagy káposztás nudli olajjal az ebédről megmaradt étel Sokan naplementéig nem ettek semmit. Ugyanakkor a pénteki napra is kialakította a hagyomány a kívánatos menüt. pirítós kenyér parázspaszuly vagy héjában főtt burgonya az ebédről maradt étel szombat reggeli: puliszka vagy lekvárral, vagy olajosan, vagy savanyú káposztával dél: rántott krumplileves, kenyértésztából kiszakított lángos vacsora: ekkor főtt a vasárnapra szánt málékásás töltött káposzta olajjal, néha szárított gombával ízesítve, amiből ekkor már fogyaszthattak. Ha nem főtt meg, lekváros kenyeret ehettek. málékásás töltött káposzta gombaleves, lekváros krumpligombóca vacsora: az ebédről megmaradt főtt ételek vasárnap reggeli: ebéd: Ebből a karácsony előtti heti étrendből kitűnik, hogy a hét napjai közül a legszigorúbb böjti nap a péntek. Vasárnap azonban nincs feloldva a böjtölés alól. Hétfőn és pénteken ismétlődnek a babból készült ételek. El is nevezték paszulyos napoknak. Önálló, kiemelt ételként szerepel a kenyér pirítós formájában. A karácsony előtti bűnbánati időszakon kívül vasárnap reggelire kötélezőszerűen fogyasztott töltött káposztának kialakították a böjtös változatát, hogy ne szakadjon meg a többi napokon jól bevált hagyományos, megszokott étkezési rend. A töltött káposztát Salánkon és környékén azzal a tudattal fogyasztják, hogy az magyarok étele. A magyarországi Nyírderzsen az idősek még karácsony böjtjének, a fiatalok előtt már nem ismeretlenül hangzó adventnek jelölik a karácsonyi előkészületet. A templomba járók pontosan tudják, hogy 40 nappal karácsony 402