Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Lanczendorfer Zsuzsanna: A szálláskeresés motívumának vizsgálata két sokoróaljai példán keresztül

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Lcmczendorfer Zsuzsanna A szálláskeresés motívumának vizsgálata két sokoróaljai példán keresztül A szálláskeresés motívuma, illetve a szálláskereső istenség története nagyon régi hagyományokra vezethető vissza. Megtalálhatjuk az egyiptomi kultúrában (Izisz istennő), a görög-római mitológiában, a keresztény legendákban (Szent Péter és Jézus), mondákban, dramatikus játékokban, ráolvasó szövegek bevezetőjében is.' A próbatétel, mint balladai téma, a magyar balladaköltészetben, öt balladában is szerepel — írja Vargyas Lajos.

2 Ennek a történettípusnak morális tartalma van, arra figyelmeztet, hogy a vándorral, a rászorulóval jól kell bánni, mert csak így nyerhetjük el az „égi jutalmat". A karácsonyi ünnepkörben is szép példáját találhatjuk ennek. Megjelenik betlehemes játékaink egyik jelenetében, ahol Szent József és Szűz Mária keres szállást a megszületendő kis Jézusnak. „Eredete a középkori karácsonyi misztériumjátékokban kereshető, amely a középkor vége felé különféle legenda elemekkel bővült."

3 A szálláskeresés motívuma ismert még önálló dramatikus játékként is, „bölcsőcske", „bölcsőjárás" néven. A „bölcsőcske" több változatáról van tudomásunk Dunántúlról, Gömörből, illetve „Harta evangélikus németjei és Nagyszombat vidéki szlovákok köréből".

4 Vitnyéden, Rábaközben még ma is él a "bölcsőcske" játék. 1991-ben magam is gyűjtöttem és videó felvételen rögzítettem ezt a szokást.

5 A motívum másik megjelenési formája a verses Mária-legenda, amely a szálláskeresés mellett a gazdag, „bő" kovács vak, kezetlen lányának csodás gyógyulását meséli el.

6 „Ez a csodás gyógyulás már a 15. sz.-ban előfordul egy provance-i játékban, amely az Anasztázia legendából meríti tárgyát."

7 Manga János szerint Mária-balladáink egyik típusa az ország különböző részein megtalálható, például Baranyában, ahol a legendát a Máriagyűdre menő búcsújárók énekelték az úton.

8 Arra is van adatunk, hogy a betlehemes játék befejező része.

9 A változatok József és Mária szálláskeresését és annak elutasítását, illetve a Szent Család befogadását mesélik el. A történet csodás eleme az, hogy a befogadó vak és kezetlen lánynak kinőnek a karjai és újból lát. A csoda megjelenítése Erdélyben balladaként is előfordul.

10 Bálint Sándor írja, hogy "a legenda balladáivá kopott változataiban Jézus és Péter gazdag házaknál kopogtat szállásért, de csak egy szegény özvegyasszony, Veronika, 387