Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Lanczendorfer Zsuzsanna: A szálláskeresés motívumának vizsgálata két sokoróaljai példán keresztül

Nép/ vaí/ósossóg u Kárpát-medencében 6. egyes változatokban Regina fogadja be őket."" Barsi Ernő alsóőri gyűjtésében is Veronika asszony az, aki Jézus Krisztust befogadja.

12 Arról is van tudomásunk, hogy Heves megyében karácsony előtt koldusasszonyok énekelték." Meg kell említenem, hogy több olyan adat található miszerint a szentcsaládjárás szokás alkalmával, a Szent Család képét befogadó emberek egy szegény családot, vagy koldust megvendégelnek. „A szcntcsalád képét másnap estig ott hagyják náluk. Ez idő alatt a megtisztelt családnak egy, legalább háromtagú szegény családot meg kell vendégelnie."

14 Sőt Manga János arról is beszámol, hogy: „Gután (Komárom megye) 10-20 évvel ezelőtt előfordult, hogy karácsony estéjén valaki felöltözött koldus ruhába, kosarat akasztott a karjára és házról-házra járva »elment szállást keresni. <<"

15 A verses Mária legenda éneklésének másik formája a karácsony esti gyermek kántáló, amelyet Komárom vidékén énekeltek —írja Manga János."

1 Volly István Medgyesről (Nagyküküllő m.) hoz példát gyűjtéséből. Az Elindult Mária kezdetű ének, mint írja: "Nagyon kedvelt karácsonyi kántáló, elterjedt Kolozs megyétől Szilágyságon át Csík megyéig."

17 Ennek a legendának egy változatát, illetve kántáló énekként való előadására találtam szép példát édesanyám, Reider Ida valamint testvérei, Reider Irma és Reider Mária emlékezetében. Maga a történet, Bálint Sándor szerint, a ponyvairodalomban jelenik meg és innen terjed el.

18 Manga János is közöl tanulmányában egy ponyvát, amely a Hont megyei Pereszlényben énekelt szöveggel megegyezik.

19 Ezt az állítást igazolja adatközlőim ismerete, miszerint édesanyjuk, anyai nagyanyám

20 is a vásári ponyváról sajátította el a „karácsonyi ének"-et,

21 amelynek érdekessége, hogy csak a „Reider lányok" ismerték és énekelték 1943-47-ig a „Hegyben"és a „Keszővőgy"-ben,

22 majd — miután a falu központjába költöztek — 1948-49-ben Felpécen is. „A Hegyben laktunk ezért ott mendikáltunk. A falu messze volt, — úgy kéthárom kilométerre — azért nem mentünk oda énekelni. '

î3 A három lányhoz (Irmához, Idához és Marikához) néha rokon lányok is csatlakoztak, azonban más mendikáló csoportok sohasem énekelték ezt az éneket. Ha időközben meg is tanulták, akkor sem adták elő, ez a „Reider lányok nótája volt"mondták.

24 A falu lakói nagyon szívesen hallgatták a megszokott karácsonyi énekektől eltérő dalt. Az énekkel december 24-én este járták a házakat, ugyanúgy, mint a többi mendikáló csoport. Énekükért diót, almát, pár fillért kaptak. A kántáló ének dallamáról azt tudjuk,

25 hogy egyik változata a Virágok vetélkedésének (A búzamezőben háromféle virág...), amelyet Kodály Zoltán gyűjtött Csík megyében, Kászonújfaluban és az Iskolai Énekgyűjtemény I. kötetében tesz közzé 1943-ban.

26 A Magyar Népzene Tárában, a szentcsaládjárás szokásának közlései között az egyik Csongrád megyei, (Kistelek, 1952.) gyűjtés utolsó, harmadik éneke szövegében nagyrészt megegyezik az általam 388