Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Csukovits Anita: Egy vallásos céhszokás továbbélése napjainkban – a váci hentesek és mészárosok miséje

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. állami üzletekben dolgozó hentesek fegyelmit, elbocsátást kockáztattak, ha részt vettek a misén, hiszen a szervezett tevékenység, vallási köntösben, külö­nösen ellenére volt az új államhatalomnak. A szervezőket rendszeresen zaklat­ták, rendőrségi atrocitásoknak voltak kitéve, ennek ellenére még a másvallá­súak, sőt a nem hívők is részt vettek rajta. A korábban jelentős vagyonnal ren­delkező hentesek és mészárosok körében a baloldali eszmék nem találtak ked­vező fogadtatásra, a mise az összetartozástudat mellett a hatalommal való szembehelyezkedés szolid formája volt. A korábban a városban még misét mondató iparosok, például az ácsok azonban az 1950-es években felhagytak a közös vallásgyakorlással. Január első vasárnapján, a Felsővárosi Plébániatemplomban tartott mise előtt gyülekeznek a hentesek és mészárosok - önálló üzlettel rendelkezők, szö­vetkezetiek, szupermarketek eladói, katolikusok, reformátusok, evangéliku­sok, nem hívők - valamint családtagjaik. Ma is az érkezési sorrend dönti el a zászló és a gyertyavivők személyét. Bár a hentesek és mészárosok hivatalosan bejegyzett szervezetet nem hoztak létre, tisztségviselőiket megválasztották. A gyülekezet élén álló legfőbb méltóság a - céhes mintára - atyamesternek neve­zett személy, akinek két helyettese van. A mise előtt szinte versengés alakul ki évről-évre, hogy meg tudja-e előzni valaki a tisztségviselőket, hogy ezáltal jo­gosulttá váljon a zászlóvitelre. A jelenleg használatos zászló 1992-ben ké­szült, a hentes céh zászlója alapján, a régi, restaurálásra szoruló helyett. Nap­jainkban a zászló az évi mise alkalmán kívül csak temetéseken kerül elő - a végtisztesség megadásának, a társak méltó eltemetésének középkori hagyo­mányát továbbra is ápolják. A többségében fiatalokból álló tagság - bár fel­merült - a körmeneteken való demonstratív zászlós kivonulást már nem tartot­ta szükségesnek. A mise kezdetén bevonul a zászlóvivő, két társával, akik a zászlót díszítő zsinórokat viszik, végül a két gyertyavivő. A mise során a mi­nistránsi szolgálatban is részt vesz egy, a liturgiát jól ismerő mester. A liturgia menetében a prédikáció után az atyamester, mint a váci hentesek és mészáro­sok hagyományainak legjobb ismerője, megemlékezést tart, melyben feleleve­níti a céhes hagyományokat, a szokás kialakulását, a templomban ülő hente­sek szerepét és felelősségét a hagyományok megtartásában. 1990-től kezdődően a korábban a mise után hazasiető mesterek a Felsővárosi Plébánia gyülekezeti termében a plébánostól lehetőséget kaptak arra, hogy együtt, egy agapéval zárják le a közös ünnepet. A házi sonkák és kolbászok, sütemények, pálinkák és borok együttes elfogyasztása, a szakmai tapasztalatcsere, a közös mesterekről való megemlékezés, a több generációs, házasságokkal is megerősített hentes és mészáros famíliák kötetlen beszélge­tése, a közös éneklés az identitástudat további erősítését szolgálja. A jelenlegi generáció közösséggé formálódásának helye, a vágóhíd is kultikussá nőtt az 384

Next

/
Thumbnails
Contents