Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Csukovits Anita: Egy vallásos céhszokás továbbélése napjainkban – a váci hentesek és mészárosok miséje

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. állami üzletekben dolgozó hentesek fegyelmit, elbocsátást kockáztattak, ha részt vettek a misén, hiszen a szervezett tevékenység, vallási köntösben, különösen ellenére volt az új államhatalomnak. A szervezőket rendszeresen zaklatták, rendőrségi atrocitásoknak voltak kitéve, ennek ellenére még a másvallásúak, sőt a nem hívők is részt vettek rajta. A korábban jelentős vagyonnal rendelkező hentesek és mészárosok körében a baloldali eszmék nem találtak kedvező fogadtatásra, a mise az összetartozástudat mellett a hatalommal való szembehelyezkedés szolid formája volt. A korábban a városban még misét mondató iparosok, például az ácsok azonban az 1950-es években felhagytak a közös vallásgyakorlással. Január első vasárnapján, a Felsővárosi Plébániatemplomban tartott mise előtt gyülekeznek a hentesek és mészárosok - önálló üzlettel rendelkezők, szövetkezetiek, szupermarketek eladói, katolikusok, reformátusok, evangélikusok, nem hívők - valamint családtagjaik. Ma is az érkezési sorrend dönti el a zászló és a gyertyavivők személyét. Bár a hentesek és mészárosok hivatalosan bejegyzett szervezetet nem hoztak létre, tisztségviselőiket megválasztották. A gyülekezet élén álló legfőbb méltóság a - céhes mintára - atyamesternek nevezett személy, akinek két helyettese van. A mise előtt szinte versengés alakul ki évről-évre, hogy meg tudja-e előzni valaki a tisztségviselőket, hogy ezáltal jogosulttá váljon a zászlóvitelre. A jelenleg használatos zászló 1992-ben készült, a hentes céh zászlója alapján, a régi, restaurálásra szoruló helyett. Napjainkban a zászló az évi mise alkalmán kívül csak temetéseken kerül elő - a végtisztesség megadásának, a társak méltó eltemetésének középkori hagyományát továbbra is ápolják. A többségében fiatalokból álló tagság - bár felmerült - a körmeneteken való demonstratív zászlós kivonulást már nem tartotta szükségesnek. A mise kezdetén bevonul a zászlóvivő, két társával, akik a zászlót díszítő zsinórokat viszik, végül a két gyertyavivő. A mise során a ministránsi szolgálatban is részt vesz egy, a liturgiát jól ismerő mester. A liturgia menetében a prédikáció után az atyamester, mint a váci hentesek és mészárosok hagyományainak legjobb ismerője, megemlékezést tart, melyben feleleveníti a céhes hagyományokat, a szokás kialakulását, a templomban ülő hentesek szerepét és felelősségét a hagyományok megtartásában. 1990-től kezdődően a korábban a mise után hazasiető mesterek a Felsővárosi Plébánia gyülekezeti termében a plébánostól lehetőséget kaptak arra, hogy együtt, egy agapéval zárják le a közös ünnepet. A házi sonkák és kolbászok, sütemények, pálinkák és borok együttes elfogyasztása, a szakmai tapasztalatcsere, a közös mesterekről való megemlékezés, a több generációs, házasságokkal is megerősített hentes és mészáros famíliák kötetlen beszélgetése, a közös éneklés az identitástudat további erősítését szolgálja. A jelenlegi generáció közösséggé formálódásának helye, a vágóhíd is kultikussá nőtt az 384