Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Csukovits Anita: Egy vallásos céhszokás továbbélése napjainkban – a váci hentesek és mészárosok miséje

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. 1992-ben, botrányos körülmények közt történő privatizációja, majd bezárása és szétverése miatt, így minden alkalommal megemlékeznek az őket ért sérelemről is. A hentesek és mészárosok gyülekezetének gazdasági indítéka nincs, a fiatal, Kaiser's, vagy Match szupermarketekben dolgozóknak, továbbá a nyugdíjas mestereknek immár nincsen befolyásuk például a munkaidőre, az árképzésre, a felvásárlásra. Az együttlétek alkalmával a szakmai tapasztalatok, fogások szóba kerülnek éppúgy, mint a városi céhes hagyományok. Mivel az ipartársulat irattára a második világháború végén megsemmisült, nagy szerep jut a szájhagyománynak. Idős mesterek, akik az 1940-es évek elején még láthatták a dokumentumokat, terjesztik a körben azok tartalmát. A jelenlegi atyamester történelemszeretete és hagyományok iránti tisztelete okán is a gyülekezet motorja, aki azonban nagy figyelmet fordít arra, hogy a fiatalokat is bevonja a munkába. A vallásos érzés a tagok egy részében erős, de már nem mondható általánosnak, nem ez jelenti az összetartó erőt. A céh és az ipartestület, illetve társulat feladatát elvégezve megszűnt, a váci hentesek és mészárosok évtizedek, évszázadok alatt kialakult összetartozástudata, öntudata azonban egyfajta közös cselekvést igényel. Ennek jegyében tartják minden év első vasárnapján hagyományos miséjüket és az azt követő közös ebédet. Ezzel - nem tudatosan - de visszatértek a középkori konfraternitások és céhek szellemiségének és működésének egyes elemeihez - mint a közös misehallgatás, az együtt elfogyasztott ebéd, valamint az elhunyt társak emlékének megőrzése. Jegyzetek: 1. A kérdés szakirodalmát áttekinti Kubinyi András: Vallásos társulatok a késő-középkori magyarországi városokban. In: Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a Középkori Magyarországon. Budapest, 1999. 341-352. 2. Kubinyi i.m. 342-343. 3. Csukovits Enikő: A váci ötvös céh szerkönyve In:"...Egyházat építek itt!" Váci téka I. Vác, 2001.79. 4. Horváth M Ferenc-Pintér Tamás: "Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Váci történelmi tár I. Vác, 1996. . 39-40. 5. Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon.Budapest, 1913.41. 6. Szádeczky i.m. 172. 7. Szádeczky i.m. 178. valamint Gerendás Ernő: Adatok a budai és pesti céhek életéhez. Budapest, 1941. 36. 8. Pintér Sándor szóbeli közlése a második világháborúban megsemmisült ipartestületi irattár eredeti forrására hivatkozva. 9. KarcsúAntal Arzén: Vác várostörténete. Vác, 1880-1889. II.7., Duray Kálmán: A váci céhek. Vác, 1912. 13. 10 Pest megyei Levéltár Váci Osztálya IX.2.d Hentes céh iratai 1828-1872 11. Duray i.m. 123. 12. Karcsú i.m. VII. 18. 385