Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Csukovits Anita: Egy vallásos céhszokás továbbélése napjainkban – a váci hentesek és mészárosok miséje

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. azonban az erkölcsös, vallásos életre helyezték a hangsúlyt, így a más vallásúak vallásgyakorlatát nem ellenezték. A középkorban oly meghatározó vallásos társulatok is újraalakultak egyházi támogatással - Vácon például a domonkosoknál a Szentolvasó-társulat, a ferenceseknél pedig a kordaviselők gyülekezete -, de a korábbi jelentőségüket nem érték el, nem hatottak olyan széles körben, városi befolyásuk is kisebb volt. A céhartikulusok szerint elvárták a céhek tagjaitól, hogy saját zászlajuk alatt részt vegyenek testületileg a miséken, körmeneteken, a szertartást ájtatosan kövessék, védőszentjük ünnepén és minden évnegyedkor - "kántoronként", az esedékes gyűlés után élő és halott céhtársaikért misét mondassanak. A vallásos jelleg erősítését szolgálta, hogy a vétkes céhtagok - akik elmulasztották a misét, elaludtak, nem figyeltek, hangoskodtak, káromolták a szenteket - viaszban fizették be a büntetést. A miséken, körmeneteken való részvétel a másvallásúak számára is kötelező volt, ez azonban nehezen megállapítható, mennyiben takart térítő szándékot. Összetartozást növelő ereje valószínűlegjelentősebb volt. Vácon a püspök-földesúr a céhek vallásos életébe jobban be kívánt avatkozni. Esterházy Károly püspök kiegészítő artikulusokat fűzött a céhlevelekhez, melyben a másvallásúakat kívánta áttérésre serkenteni.

7 Ennek értelmében tilalmazták luteránus, vagy kálvinista inas befogadását, más vallású legény pedig 3 év haladékot kapott az áttérésre, ha le szándékozott települni. Hogy a rendelkezéseknek mekkora volt a foganatja, sajnos nem állapítható meg. A céhek tagjai közt azonban az újkorban mindvégig voltak kisváci református mesterek is, jelentős számú áttérés valószínűleg nem történt. Esterházy püspök rövidesen elhagyta Vácot, a rendelet végrehajtása valószínűleg abbamaradt. A váci mészáros céh a XVIII. század közepén alakult. A helyi hagyomány 1745-re teszi az óbudai mészáros céh artikulusainak átvételét.

8 A céh 1761ben, vagy 1763-ban kapta meg céhlevelét, de sajnos az okirat nem maradt fenn.

9 Az önálló hentes céh királyi privilégiumlevele viszonylag későn, 1828ban kelt.

10 Ez utóbbi részletesen leírja a hentesek vallási kötelességeit és az azok ellen vétőt sújtó szankciókat. A szövegen nem érződik még a XIX. század hatása, a 7262-es számú helytartótanácsi rendeleten alapuló céhlevél a korábbi mintákat követi. " Mivel minden jól elrendezett Társaságban az Isteni Tiszteletet fő kötelességnek kell tartani, tehát a Keresztény Katolikus Vallásson levő mesterek és legények mindnyájan az előre bocsájtandó bé mondásra a szokott fertály esztendei vagy kantor misére díszes ruhában megjelenjenek, a ki elegendő, a Czéhmesternek előre tudtára adandó ok nélkül csak az evangélium után jönne vagy éppen meg nem jelenne, első esetben a mester 20, a legény 10, másodikkor ez 381