Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Csukovits Anita: Egy vallásos céhszokás továbbélése napjainkban – a váci hentesek és mészárosok miséje

Népi vallásossúg a Káfpái-medencében 6. 40, az 20.... kifizetésére büntessék. Az egyedül a római katolikusoktól értetődvén, azokra, kik más törvényesen bevett, vagy megtűrt valláson vágynak, ez nem tartozik. Ha ezen ájtatosság, vagy az esztendőnként szokás szerént tartott Úr napi processzió alkalmatosságával, melyben minden katolikus céhbeliek egy legény által könnyen vihető zászlójukkal múlhatatlanul megjelenni tartoznak. Valamely mester, vagy legény illetlenül viselné magát, mérsékletes 2 forintig való pénzbéli kijizetéssel büntessék. " A mészárosok védőszentjük, Keresztelő Szent János nevenapján tartották évi kántormiséjüket a Szent Miklós templomban, ezen felül évente két alkalommal mondattak misét elhunyt céhbeli társaikért" - ámbár az évi egy misét a kortárs egyháziak kevesellték.

12 A hentesek évi négy céhgyülést tartottak, Jézus nevenapja, Szent Flórián, Nagyboldogasszony és Szent Mihály kántorböjtjén. A gyűléseket reggel a kántormise előzte meg.

13 A városi szájhagyomány ma már nem tesz különbséget hentesek és mészárosok közt, így általában összemossa a két céhet. A gyakorlatban ma is működő, évente misét mondató Váci Hentesek és Mészárosok Gyülekezete tisztségviselői miséjük eredetét, szájhagyomány alapján 1790-re vezetik viszsza, Splényi Ferenc püspöksége idejébe. Eszerint a püspök rendeletet adott ki, amely szerint a céhek zászlók alatt vonuljanak ki az egyházi ünnepeken, körmeneteken, s mivel a mészárosok zászlaja készült el elsőként, az évi első vasárnap miséje lett a mészárosoké. Innen datálják a miséjük emlékére ettől kezdve minden évben vert arany emlékérmeket, melyeket (összesen 155 darabot) közösségi helyiségükben őriztek - az érmek azonban a második világháborúban áldozatul estek a második ukrán front nyomában járó fosztogatásnak.

14 Valójában az év első egyházi ünnepén, Jézus nevenapján a XIX. század elején céhhé szerveződött hentesek tartották első kántormiséjüket. A Szent Miklós templom lebontása után a mészárosok misemondatásáról nem maradt fenn forrás. A XVIII. századból vannak adatok a váci magyar szabók, csizmadiák, kádárok, asztalosok, kőművesek, szűrszabók, német szabók, német vargák miséjéről.

15 A XIX. század második felétől bekövetkező gazdasági hanyatlás a céhek vallási életét még nem érintette, a céhes misék, zászlós körmenetek továbbra is a város életének szerves részét alkották. A céhes ipar elavultsága, az ipar fejlődése azonban 1872-ben szükségessé tette, hogy központi rendelettel, az úgynevezett Ipartörvénnyel megszüntessék a céheket, s teret engedjenek a szabad versenynek. A törvény lehetőséget nyújtott szakmánkénti ipartársulatok létrehozására, amellyel Vácon elsőként a mészárosok éltek 1873-ban,

16 de hamarosan a hentesek is megalapították önálló ipartársulatukat, mellyel szakmai érdekeiken túl erős identitástudatukat is demonstrálták. A hentesek XIX. század végi vallási életét a korabeli források intenzívebbnek mutatják, a mé382