Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Poetovio püspöke, akiről épp Hieronymus tanúsította, hogy görögül jobban tud, mint latinul (Erről részletesen Nagy T.: A pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. DissPann. Ser. II. No. 12. Budapest 1939. 35-52). E tények birtokában átértékelendőnek tartom azt a korábbi elméletet, amely Pannónia kereszténységének kialakulásában főleg Aquileia szerepét hangsúlyozta. Aquileia szerepe kimutatható Savaria területén, és feltehetően kimutatható lesz Brigetióban is a további kutatások folyamán, ahová Savariából áttelepül az Észak-ltáliából ideérkezők egy része. Aquileia szerepe fontos, de területileg és időben is korlátozott. Általánosabb szerepe annyi, hogy a térítők, utazók, kereskedők Aquileián keresztül érkeztek ide. Ez útvonalat jelöl, nem pedig kiindulási pontot. 11. A. Mócsy: Die Entwicklung der Sklavenwirtschaft in Pannonién zur Zeit des Prinzipates. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae IV. 1956. 221-250. 12. Mócsy az előbbiekben hivatkozott munkájában kifejti, hogy van a tartományban olyan réteg, amely rendelkezett a rabszolga-felszabadítás objektív feltételeivel és élt is vele. Az I. jegyzetben idézett monográfia Aquincumhoz adott 'Történeti értékelés' részében bővebben olvasható e probléma. 13. L. Barkóczi: Das Gräberfeld von Keszthely-Fenékpuszta aus dem 6. Jahrhundert und die frühmittelalterlichen Bevölkerungsverhältnisse am Plattensee. Mit einem Beitrag von Imre Lengyel. Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums XVIII. 1971. 181. 14. Germanen, Hunnen und Awaren. Schätze der Völkerwanderungszeit. Die Archäologie des 5. und 6. Jahrhunderts an der mittleren Donau und des örtlich-merowingische Reihengräberkreis. Frankfurt am Main 1988. kötet további példákkal is szolgál. É. Garam: Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7. Jahrhunderts. (Monumenta Avarorum Archaeologica vol 5.) Budapest 2001. 60. 15. R. Müller: Die ersten Germanen: die Goten von Aletheus und Saphrax. In: Germanen am Plattensee. Ausstellung im Musum für Frühgeschichte Schloss Traismauer vom 6. April bis November 2002. Traismauer 2002. 7-8. további irodalommal. 16. Alföldi András Pannónia arianizmusát soha nem tartotta általános jelenségnek, sőt arról ír, hogy Pannónia mindig megtartotta orthodox túlsúlyát (A kereszténység nyomai Pannoniában a népvándorlás korában. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára. Szerk. Serédi J. Budapest I. 1938. 156). 17. R. Egger: Historisch-epigraphisches Studien in Venezien. Rei Cretariae Romanae Fautorum Acta I 1962 57-67. Egy szarkofág feliratának elemzése különböző vélemények kialakítására adott alkalmat. A felirat Amantiusnak, lovia püspökének sírfelirata. Ő az az Amantius, aki 381 -ben Aquileiaban a zsinaton résztvett és a nicaenumot képviselte. Felirata említ két vezért (geminis ducibus) és két népet (binis populis). Egger maga felvetette annak lehetőségét, a két vezér Alatheus és Saphrac germán vezérek, a két nép pedig e két vezérhez tartozó nép. A magyar kutatás részben elfogadta ezt a véleményt (Mócsay A.: Pannónia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Provinces of the Roman Empire. London, Boston 1974. 340-342). Alföldi András viszont visszautasította (id.m. 1938. 166.). 18. A translatiok bőséges adatot szolgáltatnak erre; például Anastasia tetemét Sirmiumból, Demetrius reliquiáit Leontius Thessalonikibe viteti, Quirinus holttestét Rómába viszik, reliquiákat visznek Rómába Cibalaeból is. 19. Olajos T.: A Kárpát-medence népei a honfoglalás előtt. In: Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről. Ed. Kristó Gy. / Makk F. Szeged 1996. 13. 36