Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában

Nép/ va/íósossóg о Kárpát-medencében 6. Jegyzetek 1. A jelenségeket, amelyek erre utalnak, máshol már részleteztem. Christianity in Roman Pannónia. An evaluation of Early Christian finds and sites from Hungary. Oxford 2002. 2. Részletes elemzés olvasható a kifejezésről. Szerzője a tényleges topográfiát figyelembe véve a kifejezés retorikai használatáról ír. U. Maiburg: „Und bis an die Grenzen der Erde ..." Jahrbuch für Antike und Christentum 26 1983 38-53. A kifejezés más előfordulásáról például: L. Borhy: Constantius tot orbe victor triumfator semper Augustus. Die Titulatur des Constantius II. bei Ammianus Marcellinus. Ein Kommentar zur Kai serpropaganda. ln:Xl Congresso lnternazionale dei Epigráfia Greca e Latina. Preatti. Roma 1997 660-661. 3. HE X, 4, 1. Az ekkor elmondott beszéd a X, 4. 2-vel kezdődik 4. Értve Pannónia prima és Valeria dioecesisek területét. 5. Cf. V. Bierbrauer: Friaul im 5.-8. Jahrhundert: Siedlungsgeschichtliche Grundlinien aus Archäologischer Sicht. In: Slowenien und die Nachbarländer zwischen Antike und karolingischer Epoche. Anfange der slovenischen Ethnogene. I. Hrsg von Rajko Bratoz. Ljubljana 2000. 299-327. 6. Legutóbbi irodalma: Chr. Ertel: Bestandteile von römischen Grabbauten im AquincumMuseum. Kleinformatige Säulenarchitekturen, Dachaufsätze und Skulpturenaufstellung. BpR XXXV 2002 182. 7. Gáspár D.: Egy Dél-pannoniai püspök. Zalai Múzeum 10. 2001. 81-89. 8. „ungewöhnlich oder sogar Ausnahmenfalle sind" R. Bratoz: Der Einfluß Aquileias auf den Alpenraum und das Alpenvorland. (Von den Anfangen bis um 700). In: Das Christentum im bairischen Raum von den Anfängen bis ins 1

1 Jahrhundert. [Passauer HistorischeForschungen 8] hrsg. von E. Boshof/ H. Wolff: Wien. 1994. 41. 9. Cf. Gal. 2, 7-8: "Sed contra cum vidissent quod creditum est mihi Evangelium praeputii, sicut et Petro circumcisionis: (qui enim operatus est Petro in Apostolatum circumcisionis, operatus est et mihi inter Gentes)..." R. Bratoz: Die römische Synode 680 und die Frage der Kirchenorganisation "in gentibus" im 7. Jahrhundert. Acta XIII Congressus Internationalis Archaeologiae Christianae 1998 II 587-602. 10. Szükségszerű, hogy az apostoloktól induljon ki a térítés, mert egyszerűen nincs más forrás. Az is a dolog természetéből adódik, hogy e munka segítő társai az apostolok mellé szegődött tanítványok és a még Jézus által kiválasztott 72 tanítvány. Szokatlan ugyan, de tény, hogy a korszak eseményeit tekintve fő írásbeli forrásunk a Biblia (ApCsel.). Ezért is hitelesnek fogadom el a korai hittérítést Andronikos és Epaemetos személyében, akik még nem a mai értelemben vett püspökei a helynek, hanem elöljárói, papjai annak a közösségnek, amelyik munkájuk révén létrejön. Ennek a közösségnek létszámát csak megbecsülni tudjuk, de ebből a becslésből világossá válik, hogy viszonylag szerényebb számú közösségről van szó. A két személynek gyors egymás utáni érkezése arra enged következtetni, hogy egy ember nem bírta a feladatot ellátni, másrészt viszont "die ältesten Quellen reden immer nur in der Mehrzahl von den Bischöfen eines Ortes. (H. Karp: Bischof, christlich. RAC 2 Stuttgart 1954 400). Az eddigi vélemények inkább úgy tették fel a kérdést, hogy milyen hierarchikus rendben kell elképzelni a két püspököt, akik viszonylag rövid időtávon belül érkeztek ide. Többnyire úgy foglaltak állást, hogy az egyik Sirmium püspöke csupán, míg a másik az egész provinciáé. A magam részéről nem tartom valószínűnek, hogy feltétlenül alá és fölé rendeltségi viszonyba állítsuk Andronikost és Epaemetost. Sokkal valószínűbb, hogy az egyik helyben marad a közösség vezetésére, a másik megy tovább téríteni. Kettőjük munkássága mellett szólnak azok a görög nevek, amelyek a feliratokon megőrződtek, és amelyeket az eddigi kutatás is mint a kereszténység terjedésének dokumentumát kezelte. Kétségtelen tény, hogy a biztosan kereszténynek mondhatók kivétel nélkül görög nevet viselnek, vagy görögül jobban tudó emberek, mint például Victorinus, 35