Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. az első vasárnap még a szokásos módon tartottak istentiszteletet. Ám a következő hétfőn már csak hajnali (Rorate) misét celebráltak: ez énekes mise volt szentségkitétellel. Advent utolsó napján hasonlóképp celebrálták az istentiszteletet. A többi napokon azonban csak olvasós mise volt, amelyre 5 órakor harangoztak először, majd fél hatkor másodszor: az istentisztelet maga hatkor kezdődött s catechesis breviculával ért véget." A Diarium alapján a legfontosabb ünnepek, amelyek alkalmával a Szent Mihály templomban misét tartottak, a következők voltak. Karácsony: ekkor az éjféli mise után reggel 10 órakor tartották a második misét.

14 Újév napján, Krisztus körülmetélésének ünnepén 1783-ban a káplán prédikált.

15 Vízkeresztkor (január 6.) zajlott a házszentelés."' A rákövetkező második vasárnap tartották Jézus szent nevének ünnepét, amelyet az ekkor elnyerhető teljes búcsú tett különlegessé: a bűnbánók nagy tömege gyűlt össze a szomszédos plébániákról is.

17 Septuagcsima vasárnapján nem volt mise Hédervárott (a plébános ekkor a lipoldi filiában volt), de a sexagesima vasárnap már igen.

18 Áldozócsütörtökön osztották ki a parochia népének a gyónócédulákat.'

9 Pünkösd vasárnap áldozással (cum offertorio) volt egybekötve a szentmise.

20 Fogadalmi misékről a hédervári uradalom céhei kapcsán az 1780-as évekből tudunk. A takácscéh, amely Viczay Ádámtól 1701-ben nyerte kiváltságlevelét,

21 évente négyszer, a kántorböjtök idején teljesítette énekes szentmisére tett felajánlását.

22 Szent Katalin ünnepén (november 25.) szintén énekes votívmisét tartatott a takácscéh az élő és a megholt tagok lelki üdvéért, nemkülönben Szent András apostol ünnepén (november 30.) is,

23 valamint Gyertyaszentelő Boldogasszonykor (február 2.), ám ez utóbbi alkalommal nem volt prédikáció.

24 Az 1778-ban alapított molnárcéh

25 votív miséjét — mely szintén énekes mise volt — Vízkereszt ünnepén (január 6.) tartották.

26 Február elsején pedig a céh elhunyt tagjaiért celebráltattak requiemet. 27 Űrnapján mindkét céh közös votívmisét tartott.

28 E szertartás ünnepélyes keretek között zajlott le: a céhek a székházukból — amely a templom melletti régi menhely épületében volt — „kettesével, kettős rendben, illendően felöltözve" vonultak a templomhoz.

29 Emlékmisét tartottak a grófi család elhunyt tagjaiért is: 1782-ben 1. Mihályért december 10-én.

10 A kegyúri család tagjainak névnapja szintén kiemelt ünnep volt: a XVIII. század végén a Szent Anna napján (július 26.) tartott istentiszteletnek (II.) Mihály felesége, gróf Grassalkovich Anna adott különös jelentőséget.

31 Az 1780-as években már a Mária ünnepeket is a Szent Mihály templomban ülték meg a romossá vált Boldogasszony templom helyett. Ezek közül Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.), Mária Születése (szeptember 8.), és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (december 8.) számított különös alkalomnak, amikor a bűnbánóknak és Mária-tisztelőknek nagy sokasága gyűlt ösz310