Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. sze. 32 Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.) szokás szerint ugyancsak sokan gyűltek össze, csaknem az egész Szigetközből; a vásáron két mézesbá­bos/gyertyaöntő (Ceroplastae duo), és a bűnbánoknak nagy tömege vett részt." A plébánia patrocíniurnának, Szent Mihály napjának ünnepét az tette különlegessé, hogy meghívott papok, 1782-ben Péry János győri szerpap s Révay Miklós, az ifjú grófok nevelője celebrálták a szentmisét. 34 Ugyancsak a Szent Mihály plébániatemplomban tartották az október 20-i 24 órás szentségimádást. Az ünnepet már a megelőző vasárnap kihirdették a szószékről. A szertartás a reggeli 6 órás olvasós misével és az oltáriszentség kitételével kezdődött. A misén a lipoldiak is megjelentek általában. A gyüle­kezet 9 vagy 10 órakor prédikációt hallgatott meg az oltáriszentség misztériu­máról, majd énekes mise következett. Az ünnepség fényét emelte, hogy 1782­ben a grófi család is részt vett rajta háznépével egyetemben.' 5 A Szent Mihály templomhoz kapcsolódó Halottak Kápolnájában is folyt eredetileg misézés: a heti egy istentisztelet tartására Viczay Teréz tett 500 ft­os alapítványt, áldozni (Divina) azonban csak ünnepnapokon, illetve minden harmadik vasárnap lehetett.­6 E gyakorlat egészen addig tartott, míg a kápolna oltára az 1780-at megelőző években össze nem roskadt." A kápolna igazi jelentőséget a héderváriak számára Mindenszentek ünnepén s Halottak Nap­ján kapott. 3 * November 1-én alkonyattól, az Angyali Üdvözlet elharangozása után 6 és 8 óra között az összes harangok folyamatos zúgása hívta a híveket a kápolnához, hogy megtegyék kötelességüket a purgatóriumban égő lelkekért. Az oltárra — amely körül régi hagyomány szerint 4 leánygyermek állott, ke­zében égő gyertyával — keresztet helyeztek. A nép ez előtt virrasztott s imád­kozott. Az asszonynép eközben — az ő régi rítusuk szerint — meggyújtotta saját gyertyáit. Gyertyák égtek a plébániatemplom mindhárom oltárán is. Ez­alatt a harangok folyamatosan szóltak, majd nyolc óra tájban elkezdődött a meghalt hívekért könyörgő litánia, melyet az összegyűlt nép az iskolamester előimádkozásával mondott el, majd régi szokás szerint különböző énekeket énekeltek. Ezután prédikáció következett, amelynek témáját az ünnephez iga­zodva a purgatórium adta. A szertartás 10 órakor ért véget s ekkor bezárták a templom kapuit. Másnap a templom közepén hordozható ravatalt (Feretro supra Sandapylam) állítottak fel, 39 melyre keresztet s gyertyákat helyeztek. 40 Az ünnepélyes requiemet délelőtt 10 órakor tartották, amelyre harangzúgás hívta a híveket: a szertartáson Hédervár népe mellett a grófi család is részt vett udvartartásától kísérve. 41 A plébániai jogait elveszített Boldogasszony templomban a XVII. század végén már csak Mária és Szent Imre herceg ünnepein tartottak misét, s néha szombatonként: ez utóbbit a plébános saját jóindulatából celebrálta, ám csak akkor, ha ráért. Áldoztatás csupán a Mária-ünnepek alkalmával folyt. 42 A 311

Next

/
Thumbnails
Contents