Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában

Népi vallásosság a Kárpát-medenceben 6. hogy az első keresztények bevándorlók. A nyugati részen, főleg Savariában a keresztények olyan romanizált lakosságból tevődnek össze, akik itáliai bevándorlók és azok leszármazottai, illetve Aquilcián keresztül ide érkező keletiek. Ezek a keresztények állítanak feliratot, ami utal romanizációjukra. Hogy nem helybeliek, az kitűnik a feliratok szövegéből. Van ugyan keresztény közösség, de semmi adat nincs püspökérc. Minthogy azonban keresztény közösség nem létezhetett püspök elöljáró nélkül, fel kell tételeznünk a vándorpüspököket. Ezt a nézetet támogatja az a tény is, hogy tudunk püspök nevekről, de ezek székhelyét nem tudjuk lokalizálni. Nyilvánvalóan azért nem, mert nem is volt helyhez kötött székhelyük. Ez a megállapítás főleg Savaria környékén és a limes mentén érvényesül. Azt a lehetőséget sem kell számításon kívül hagynunk, hogy több püspök járhatott a korai időszakban Pannoniában, mint ahányról tudunk. Érkezhettek a keresztényekkel együtt és vándoroltak a provinciában, illetve vándoroltak tovább és vissza. További keresztény közösséget lehetett kimutatni Kékkúton és Sümegen. Ez a két hely abban különbözik a többi lelőhelytől, hogy itt háztemplom jelenlétét lehetett megállapítani, ugyanakkor a temetkezésben vagy fel iratállításban nincs nyoma kereszténységnek, ami jelentheti, hogy itt éltek a nem romanizált bennszülöttek. Más lelőhelyeken a helyzet fordított, vagyis a keresztény leletek főleg sírokból származnak, a településen viszont nincs nyoma kereszténységnek. Egyedi elbírálást és értékelést igényelnek a belső erődített telepek. Amíg a nyugati részen itáliai illetve görög bevándorlók a keresztények, addig a keleti részen szírek, akik — ha kevesen is — de korán megjelennek a provinciában, nevezetesen Aquincumban és Pécsen, ezért ezeken a helyeken az I. század végétől kezdve, de a II. századtól mindenképpen feltételezhető keresztényekjelenléte, akiknek létszáma semmiképpen nem haladta túl a házközösség létszámát. Dunaújvárosban szintén feltételezhető a szír keresztények jelenléte a II. századtól kezdve. Pannoniában a keresztényeknek egy döntő és meghatározó részét adják a szírek oly annyira, hogy egy speciális keresztény közösségről lehet beszélni. Itt kell felvetnem annak lehetőségét, hogy összefüggés van a Mithras hívők, a szír közösségek és a keresztények között. Ahogy Dura—Europosban egyszerre van jelen a mithraeum, a zsinagóga és a keresztény háztemplom, úgy Pannoniában egyszerre van jelen ez a három, de bizonyos területi megosztásban, méghozzá úgy, hogy Aquincumban mind a három, Intercisában a szírek és a mithraeum, Pécsen a szír és a zsidó származású közösségek, akikhez csatlakozik egy jelentősen hellenizált közösség. Róluk esetleg még azt is feltételezhetjük, hogy görög területről származnak. E három vallás területi megosztása viszont csak a majdani Valériára érvényes. Természetesen ide sorolom Brigetiót is, amely városnak Pannónia Superiortól Inferiorhoz való átcsatolását Traianus alatt — a katonai szempontokon túl — 30