Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Székely Zoltán Barokk-kori vallásos élet Hédervárott Bevezetés Dolgozatunkban a fennmaradt tárgyi emlékek és az írott források segítségével a XVII-XVlll. századi Hédervár vallásos életének jelenségeit kíséreljük meg bemutatni. Ennek során rekonstruáljuk a településnek, mint szakrális tájnak az egykori képét, számba vesszük a kultuszt hordozó, különböző műfajú monumentumokat illetve a vallásgyakorlat hozzájuk kötődő formáit. Hédervár ősi települése a Duna és a Mosoni-Duna által közrefogott Szigetközben, a Győrből Mosonmagyaróvárra vezető országút mentén fekszik. A falut a XII. század közepétől a Héder nemzetség birtokolta, amelynek egyik ága — a Héderváry — itt is tartotta székhelyét. A települést 1443-tól már mint mezővárost említik.

1 A reformáció hatására a XVI. század közepén „Hédervár lakói földesurukkal együtt teljes egészében lutheránussá lettek"

2 s azok is maradtak az 1630-as évekig.' A Héderváry család 1658-ban fiágon kihalt: a birtokok, Hédervárral egyetemben Héderváry Katalin férjére, Viczay Jánosra szálltak.

4 A tulajdonosváltás nem hozott változást a település életében, mivel megmaradt mezővárosi rangja és birtokközpont szerepe: az új földesúr, a Viczay család is itt rezideált.

5 Hédervár tovább fejlődött, a XVII. század végén kórháza volt, 1753-ban pedig megnyitotta kapuit a község első iskolája is. Jelentőségét tovább növelte lakosságának viszonylag magas száma: 1697-ben 240 lakosa volt — mind katolikus, l-l református és evangélikus telepest kivéve

6 —, míg 1798-ban 680 katolikus mellett 4 evangélikus és 12 zsidó — összesen tehát 696 lélek — élt a településen.

7 Az adatsor egyben az ellenreformáció sikerét is jelzi: az evangélikusság gyakorlatilag eltűnt Hédervárról. A lakosság nemzetiségét tekintve magyar és német volt, bár az előbbiek száma messze felülmúlta az utóbbiakét s egyébként is csaknem mindenki értett magyarul.

8 Hédervár, mint szakrális táj

9 A településen а vizsgált időszakban két, középkori eredetű templom állott. Az evangélikusoktól 1634 előtt visszavett Boldogasszony templom szolgált kezdetben plébániaként, ám e rangját a XVII. század végére elveszítette. Az épület ugyanis a településszerkezet változása okán a városon kívülre került. A templomot 1679 körül átalakították és ekkor Héderváry Katalin buzgóságából 305