Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Székely Zoltán: A barokk-kori vallásos élet emlékei Hédervároott

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. loretói kápolnát építettek hozzá. A korábbi egyetlen oltár helyett három új készült ekkor: a Héderváry Katalin költségén állított főoltár festett képei Mária mennybemenetelét, Mihály arkangyalt, Xavéri Szent Ferencet és a Megváltót ábrázolták; a mellékoltárokat a megostorozott Krisztusnak, illetve Szent Imre hercegnek dedikálták. A XVIII. század során ezeket részben kicserélték: 1711ben a megostorozott Krisztus oltárát Padovai Szent Antalé váltotta fel, 1769 előtt pedig főoltárát cserélték le a Várkápolna korábbi oltárára, amelynek retábulumképe továbbra is a Szüzanyát ábrázolta. A loretói Casa Santa nyomán emelt kápolna kormozott falú boltozatos épület volt, ezüstözött farácsú oltárépítménnycl, amely mögött egy falfülke rejtette a bécsi mintára faragott kegyszobrot. A Héderváry Katalin emeltette oltárt az 1750/60-as években gróf Viczay (I.) Mihály s neje Draskovich Teréz megújíttatta. A templom először a Héderváry, majd — immáron a kápolnával együtt — a Viczay család temetkezőhelyeként szolgált. A templom körül, fallal kerítve állt a település ősi temetője. A kerítőfal keleti oldalának szögletében 1679-ben Baksay Mihály plébános és Pisarovich Mátyás tiszttartó Szent Rozália tiszteletére kápolnát emeltettek, így remélve védelmet az ekkoriban dühöngő pestis ellen. A kápolna oltárán Szent Flórián, és a három pestis elleni patrónus: Sebestyén, Rókus és Rozália alakjai voltak láthatók. Boltozatát Lévay István plébános festettette ki 1692-ben a magyar patrónusszentek alakjaival. Az 1634-ben még romos Szent Mihály templomot 1658 körül hozták rendbe, majd több kisebb átalakítás és felújítás után 1785/86-ban átépítették. A XVII. század végétől már e templom szolgált Hédervár plébániájaként. Ekkor készültek oltárai is. A Mihály arkangyalnak szentelt főoltárt Barilovics Gergely tiszttartó költségén állították. Vászonra festett retábulumképe az arkangyalt, míg az oromzati kép Krisztus feltámadását ábrázolta. Az oltár két oldalára Szent István és Szent László, oromzatára Mária s angyalok szobrai kerültek. A leckeoldalra Deli Ferenc rárói provizor a Szent Kereszt tiszteletére állíttatott oltárt, amelynek képén a keresztrefeszítés jelenete volt látható, a kereszt tövében Máriával és Evangélista Szent Jánossal. Az oromzatra Fájdalmas Mária szobor került. Az evangéliumi oldalon 1697-ben Szent Rozália oltára állt, középütt Szent Rozália, kétoldalt Szent Anna és Joachim, míg az oromzaton Padovai Szent Antal festett képmásaival. Az oltárt közvetlenül 1714 előtt lecserélték egy újra: ennek festett retábulumképe Padovai Szent Antal alakját idézte meg, míg az oromzati kép a Szentháromságot ábrázolta. Az oltár két oldalán Loyola Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobra állt. A XVIII. századra megváltozott az oltárok rendje. A főoltár titulusa megmaradt, képe is az arkangyalt ábrázolta: a ma is látható változat az 1770-es években készülhetett s mestere A. Zallinger. A kíséretet továbbra is a szentkirályok szobrai adták. Az új mellékoltárokat azonban már a győri Mária kegyképnek és Nepomuki Szent Jánosnak dedikáltak. 306