Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Geszti Zsófia: A kárpátaljai Tiszabökényi felekezetei

Nép/ vo/lósossóg о Kárpát-medencében 6. A pravoszláv gyülekezet vallásgyakorlása Az ortodox egyház mindig is a tradíció megtestesítője volt, tehát nem meglepő, hogy a pravoszláv pap is ezt a modellt vallja magáénak. Ezzel a legkonzervatívabb nézeteket képviseli a faluban. A pravoszláv egyház és a pap tevékenysége kizárólag egyházi szolgáltatásokra terjed ki. A hitoktatással csak minimálisan foglalkoznak, magyarul beszélő ortodox hitoktató nincs, elsőáldozás előtt a pap szokott összesen három hónapos hittant tartani. Maga a pap teljes mértékben elzárkózik az ökumenikus kezdeményezések elől, hívei közül azonban többen jelen vannak az ilyen eseményeken, elsősorban azok, akik vegyesházasságban élnek. A pravoszláv pap visszautasítja a református lelkész és híveinek közeledési szándékát, illetve azokat a próbálkozásokat, amelyek a két bizánci rítusú gyülekezet tagjainak békülési folyamatát segítenék elő. Ezzel az elutasító magatartásával lényegesen megrontotta a református és a pravoszláv felekezet közötti viszonyt. A nem közvetlenül a vallási élethez kapcsolódó programok szervezését, mint például a felekezeti bál, vagy „hittanos" kirándulások, és a papok azon való részvételét ellentétesnek tartja a papi méltósággal. Elrettentő példaként szokta említeni azt az esetet, amikor a görög katolikusok a fiataloknak diszkót rendeztek, ahol ráadásul az egyik fiatal atya maga is táncolt. Éppen azért, mert egy meglehetősen konzervatív vallásosságot kínál a pravoszláv egyház, fiatalok alig akadnak a liturgián. Itt egyértelműen egy elöregedő gyülekezetről beszélhetünk. Ebben külön problémát jelent, hogy míg más gyülekezetek próbálnak kapcsolatot ápolni távolabbi közösségekkel, a magyar pravoszláv felekezet számára ez komoly nyelvi és kulturális akadályt jelent, hiszen kizárólag ukrán nyelvű gyülekezetek jöhetnének számításba. így azt mondhatjuk, hogy ez a pravoszláv csoport egy magába forduló, bezárkózó közösség. A pravoszláv papnak egyetlen olyan tevékenysége van, amely a kívülálló számára nem kapcsolódik szorosan a vallási élethez, a gyógyítás. A helyi vallásosság szerint azonban a ráimádkozással és a különböző templomi szentségekkel történő mágikus gyógyítás teljes mértékben a nőtlen papok szolgáltatásaihoz tartozik. A görög katolikus gyülekezet vallásgyakorlása A konzervativizmus és a modernitás között helyezkedik el a görög katolikus gyülekezet híveinek vallásgyakorlási szokásrendszere. Ebben a közösségben a legkevésbé homogén a valláshoz való viszony, itt érződnek leginkább az egyes generációk közötti ellentétek. A fiatal görög katolikus pap és közvetlen elődje is egyértelműen a modern vallásosság híve, de a gyülekezet idősebb tagjai nem minden esetben értenek vele egyet. Ezért számos, felekezeten belüli súrlódás érzékelhető. 300