Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Gáspár Dorottya: Keresztények Pannóniában
Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Gáspár Dorottya Keresztények Pannoniában Az egykori Pannónia területének keresztényeire mindenek előtt régészeti és epigráfiai források állnak rendelkezésünkre. Ezek azonban nem koraiak, azaz nem az I—II. századból valók, ezért lehetett úgy vélni, hogy Pannoniában kereszténységet legkorábban a III. században találunk. Vannak azonban mozgások, amelyek a Római Birodalmon belül Pannoniára is jellemzőek voltak, mint például a katonai csapatok dislocatioi és a kereskedelemmel járó utazások, lakosok esetleges átköltözése, vagy népcsoportok átköltöztetése, amelyek így vagy úgy a keresztények létét e területen korábbi időszakra is valószínűsítik. 1 E régészeti és történeti adatokon túl figyelembe kell vennünk azokat a jellemzőket, amelyek a kereszténységnek, mint vallásnak szükségszerű velejárói, hogy úgy ne mondjam, a sine qua non tulajdonságai. Ilyen például az a tény, hogy az apostolok számára lelkiismeretbeli kötelesség volt hirdetni az evangéliumot egészen a Föld végső határáig, ami akkor a Római Birodalmat jelentette. 2 Ebbe beleszámított Pannónia is. Ezzel nem azt kívánom mondani, hogy a tizenkét apostol egyike járt e területen, hanem azt, hogy az apostolok tanítványainak egyike teljesítette e feladatot. Fontos tehát, hogy az adott területen az apostoli successio meglegyen, jóllehet, ezt bizonyítani sok estben rendkívül nehéz. Liturgikus eszközök — ahogy manapság ehhez hozzászokva vagyunk — nem léteztek a IV. század elejéig. Ugyanígy nem volt templom sem, pontosabban az a hely, ahol a liturgiát végezték, nem volt felszentelt tér. Az első templomszentelési a IV század tízes éveiben Caesareai Eusebius végezte 3 , ezért a mai értelemben vett templomról, főleg bazilikáról, ennél korábban nem is beszélhetünk. A keresztények imádkozni és az utolsó vacsora emlékét megülni profán térben jöttek össze. Ez a profán tér nem más, mint saját házuk, vagy annak egy része, vagy egy magánház, amelyet megállapodás szerint, erre a célra rendeztek be és használtak. Ezeken az összejöveteleken ne tömegeket képzeljünk el, hanem legfeljebb húsz főt. Az ilyenkor használt tárgyak a napi élet tárgyai. Ezért régészetileg megfoghatatlanok. Régészetileg azonban sem nálunk, sem Róma városában, sem más helyen nem lehet kimutatni keresztényeket a III. század közepe/vége előtt. Ahol létüket korábban bizonyítani tudjuk, ott írásos források állnak rendelkezésünkre. Ahol viszont nincsenek írásos források, ott nem tudjuk bizonyítani a keresztények létét, ami viszont nem jelenti azt, hogy tagadhatjuk ezt. Ide tartozik Pannónia. Nézzük tehát az eredményeket! A provinciát, mint területet egységesnek tekinthetjük abból a szempontból, 29