Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Ács Anna: Kálomisták, lutheránusok és pápisták együttélése Noszlopon a XVII–XVIII. században
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. gélikus nebulókkal együtt." Ez általános gyakorlat volt vidékünkön, ugyanúgy, mint a közös templomhasználat. Az egyre nagyobb számú beköltözőkkel azonban tovább nőtt a katolikusok lélekszáma. Kisebb közösséget alkottak a falu külön részén, az un. Polgárszeren megtelepülő jobbágyok. A vallási mellett társadalmi ellentét keletkezett a törzsökös református nemesek és a belső migrációval megtelepített, ugyancsak magyar katolikus jobbágyok között. 12 Földesuruk, a pápai gróf Esterházy Károly minden módon igyekezett gyarapítani a katolikusok létszámát. A betelepítéseken túl nem riadt vissza attól sem, hogy néhány jobbágyát börtönbe vesse, csakhogy rábírja őket a rekatolizációra. Családokat osztott meg így, belső feszültséget teremtve a famíliák egyes ágai között." 1750-ben a gróf kegyúrként kis sövényfalu kápolnát emeltetett és mestert hozatott a faluba. Ekkor a reformátusok közül többen újabb tanújelét adták hitbuzgalmuknak: értékes tárgyakkal és hét hold föld adományozásával gyarapították az egyházközösség vagyonát. Ebben az évben renoválták a "parochiális házat" is. 1757-ben a királyi Helytartótanács parancsára az evangélikusokat hivatalosan elszakították a reformátusoktól. A noszlopi luteránusokat a devecseri katolikus pap alá rendelték, majd a somlószőllősi evangélikus gyülekezethez kerültek. A Noszlopy család evangélikus ágánál később több egyházmegyei közgyűlést tartottak Noszlopon. 14 A református gyülekezet ily módon hét év leforgása alatt megszabadult mind a katolikusoktól, mind a reformátusoktól, végre önállósodhatott. A templom is az övék maradt. Talán ennek örömére két év múlva új nagyharangot vásároltak kisharangjuk mellé. Ám alig konszolidálódott az új helyzet, 1761-ben a frissen hivatalába lépő prédikátor ultimátumot kapott a megyétől: vissza kell adniuk a templomot a katolikusoknak, mert gróf Esterházy Károly, aki ekkor már váci püspök, a Helytartótanács segítségével visszaköveteli. A megye vizsgálatot tartott az ügyben a helységben. A reformátusok magához az uralkodóhoz, Mária Teréziához írtak könyörgő levelet, hogy "elhárítsák a maguk vallásának régi szabatos gyakoroltatása útjába került akadályokat". A noszlopi reformátusok követeit Bécsbe rendelték, akik "kegyelmes rendelettel" tértek meg a császárvárosból. Az uralkodó számukra kedvező döntést hozott, az addigi status quo fenntartását hagyta jóvá. 15 A katolikusok nehezen törődtek bele kudarcukba. Minden lehető módon zaklatni kezdték a reformátusokat, akik időközben maguk közé fogadták vallásuk gyakorlására a környező települések kisebbségre jutott reformátusait, a pölöskeieket, a devecserieket és a polányiakat is, illetve lelkészük járt át ezekbe a helységekbe a hívekhez. Gróf Esterházy még az embereit sem átallotta lesbe állítani a falu határában, hogy azok elfogják a szomszéd településekre tartó prédikátort. A hívei kisérték a lelkészt, 281