Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Ács Anna: Kálomisták, lutheránusok és pápisták együttélése Noszlopon a XVII–XVIII. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. védelmet nyújtóan. Alkalmanként cselhez kellett folyamodniuk: a prédikátort kanászszűrbe öltöztették, így nem ismerhették fel a gróf megbízottjai."

1 1765ben, amikor a templom tornya megromlott, boltozata beszakadással fenyegetett, a megye engedélyt adott a reparációra. Annak költségeihez több evangélikus család is hozzájárult, mivel továbbra is használták a templomot, csak nagy ünnepeken jártak át Somlószőllősre. Gyermekeik a református iskolát látogatták, a helyi lelkész készítette fel őket a konfirmációra. A katolikusok az uralkodói rendelet ellenére bíztak a templom visszavételében. 1767-ben Esterházy Károlyt, az egri püspököt, mint a noszlopi katolikusok kegyurát felszólította a győri püspök, hogy jelöljön ki plébániahelyet a faluban és adományozzon földet az egyházközség fenntartására. Esterházy válaszában kifejtette, hogy nem igyekezett volna plébánost hozni a helységbe, ha nem reménylené a templom visszaszerzését. A győri püspök ezek után egyenesen őfelségéhez fordult a noszlopi katolikus templom ügyében, aki viszont helybenhagyta korábbi rendelkezését. Sőt kötelezte a földesurat, hogy a "maga vallásához való buzgóság szerént" elegendő költséget biztosítson a templom, a "parochiális és mesterház" megépítéséhez. Esterházy ekkor ismét tárgyalást kezdeményezett a reformátusokkal. Telket ajánlott fel számukra a falu másik felén templom és paplak emelésére, ha visszaszolgáltatják a régieket. A reformátusok egyöntetűen elutasították. A gróf, csakhogy "borsot törjön a nyakas kálvinisták orra alá", a község legszebb helyén, a saját telkén, közvetlenül a református templom elé egy impozánsnak ígérkező templom alapjait rakatta le. Ezt látva, a reformátusok cserébe az új istenházáért, visszaadták volna a régit. Ebbe viszont nem egyezett bele a kegyúr. A noszlopi katolikus templom tervezésével a gróf a szolgálatában álló pápai uradalmi építészt, Pauly Mihályt bízta meg.

17 A templom felépültéig a hívek a plébánia udvarán a Boldogságos Szűz Szent nevének tiszteletére emelt kis fatemplomot használták, amit a reformátusok csak így jellemeztek: "a pápistáknak templomjok csak házforma". A reformátusok és katolikusok éles elkülönülése az új temető kialakításakor is jelentkezett. A három felekezet tagjai hagyományosan a református templom mögé, köré temetkeztek. 1771-ben a református lelkész arra hivatkozva, hogy megtelt a temető, új temető megnyitására nyújtott be kérelmet a vármegyéhez. A főszolgabíró a helyszíni vizsgálódást követően helyt adott a kérésnek és a falu szélén, a máig használt területen új temetőt jelölt ki külön a reformátusoknak és külön a katolikusoknak. Az egyezségbe nem vonták bele a kegyurat. A döntést mégsem ő, hanem egy luteránus nemes, Noszlopy Ferenc támadta meg, az uralkodóhoz intézett levelében sérelmezte a régi temető megszüntetését, mert szerinte az még bővíthető lett volna a prédikátorkertből. A nemes úr egyben emlékeztette is őfelségét, hogy a reformátusok nem origi282