Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Pilipkó Erzsébet: A „nemlétező” görög katolikus egyház működése Kárpátalján 1949-től 1898-ig

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. ség nagyobbik felét.

21 A tiszabökényi egyházközségnek már 1982-től magyar nyelvű ortodox lelkipásztora volt, és az egyházi szertartások, a hivatalos liturgia is állandóan a helyi társadalom ellenőrzése alatt állt, s legtöbbször annak igényei szerint alakult. így a közösség a görög katolikus egyház visszaállítására vonatkozó rendeletet megosztottan fogadta: egy nagyobb csoport napjainkig magmaradt a hivatalos ortodox egyház mellett.

22 A vallás és nyelv között létező kölcsönösség, korreláció tehát szemléletesen nyomonkövethető az elmúlt évtizedekben, illetve az 1990-es éveket követő legális újraszervezési időszakban is. A "nemlétező egyház" pedig 1949-1989 között, bár ellentmondásokkal, kompromisszumokkal és konfliktusokkal terhelten, de közösségi szinten működött, és egyházmegyei szinten is megmaradt. A parókusok magatartása mint tényező, mindenképpen releváns ezekben a vonatkozásokban. Egy fiatal görög katolikus parókus ezt valahogy így fogalmazta meg: „ ...a reuniáit papok őrizték a közösséget, az internáltak pedig az egyházmegyét.. " Jegyzetek 1. Riskó Mariann: A kárpátaljai görögkatolikus egyház kálváriája 1944-től a legalitás visszanyeréséig a visszaemlékezések tükrében. In: Magyar egyháztörténeti vázlatok. Regnum. 1995. 1-2. 177-195. 2. Bendász István: Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye történetéből. Ungvár, 1999. 147-300. 3. Uő.: Öt év a szögesdrót mögött. Budapest, 1991. 4. Ortutay Elemér: "Holnap is felkel a nap". Ungvár-Budapest, 1993., 50-51., Botlik József: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (16461997). Budapest, 1997. 287. Valamennyiüket az ungvári ún. népbírósági tárgyalásokon 25 évi kényszermunkára ítélik. A 129 parókus közül harmincan nem tértek vissza a lágerekből. 5. lásd Romzsa Tódor püspök meggyilkolása. Riskó M. i.m. 184-185. 6. Bendász 1. i.m. 1999. 146. 7. Hernádi Miklós: Kisbetűs történelem. Budapest, 1990. 133., 8. 8. "A kultúra konnektív struktúrája egyúttal a tegnapot is hozzákapcsolja a mához, mégpedig olyan formán, hogy meghatározó élményeket és emlékeket formál és őriz meg, a tovahaladó jelen horizontján egy másik idő képeit és történeteit is magába zárja..." Assmann, J.: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, 1999.52-53. 9. Munkámban szószerinti közléseket is igénybe vettem, azonban a téma sajátos jellege miatt és a belső szférára való tekintettel indokolt az adatközlők anonimitását megtartanom. 10. Egy helybeli 70 éves asszony személyes emlékeibe ágyazva így idézi fel az eseményt: "...rígen, mikor betiltották az egyházat, a görög katolikus pap kihirdette, hogy megszűnt a görög katolikus vallás, akkor az én apám má ágyba fekvő beteg vót - a templomba ű kántor vót -, és bejött a pap (hozzánk) és azt mondta: na, Miklós, megszűnt a görög katolikus vallás, kihirdettem, ha akarnak mennek a templomba, de nekem má menni nem szabad, ha 277