Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Pilipkó Erzsébet: A „nemlétező” görög katolikus egyház működése Kárpátalján 1949-től 1898-ig

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. akarja, engedi a gyerekeket, ha akarja, akkor, nem, ez má a maga dóga, de - azt mondja pravoszláv vallás van. Na - azt mondja az én apám - ha má most pravoszláv vallás van és nem lehet úgy vígezni, ahogy mi vígeztünk, akkor persze, hogy nem engedem ezt a bökínyi görög papot oszt e'vittík, mert nem akart aláírni, azt mondta, ű nem adja el magát, ű megesküdött ennek a vallásnak és ű ebbe hal meg, oszt e'vittík..." (Tiszabökény). 11. Pilipkó Erzsébet: Etnikai és vallási identitás a salánki görög katolikusok körében. In: Ethnographie CVI. ( 1995) 2. 730-73

1. 12. Kelet-Szlovákiában a magyar görög katolikusok nem fogadták be a pravoszláv egyházhoz való csatlakozást aláírt papokat - még a vallásgyakorlás bizonyos fokú felfüggesztése árán sem. A magyar lakosságú, Ung-vidéki Csicserben 18 évig, 1968-ig a görög katolikus felekezetnek nem volt papja, maguk tartották az istentiszteletet. Bartha Elek: Az Ung vidékének vallásos néprajzi képe. Múzeumi Kurír 42. sz. 1983. 113. 13. Szántó János: Vallásosság egy szekularizált társadalomban. Budapest, 1998. 17. 14. A magyar ajkú görög katolikusok Técsőn a római katolikus templomba kezdtek el járni. Bartha Elek: A görög katolikus magyarság vallási néprajza. In: Magyar néprajz VII. Budapest, 1990. 427. Beregszászban és Ungváron is hasonló módon történt. (Saját gyűjtés.) 15. Pusztai Bertalan: Ütköző identitások. Magyar Egyháztörténeti Évkönyv 1996. 2. 210. 16. Titkos egyházi keresztelésekről, esküvőkről és temetésekről Id. Pilipkó Erzsébet: Az emberélet fordulóihoz kötődő szokások identitás-meghatározó szerepe. In: Kárpátaljai Minerva III. 2. Budapest-Beregszász, 1999. 7-9. 17. Gereben Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség. Felmérés a közép-európai magyar népesség körében. Budapest, 1999. 129. 18. A II. Vatikáni Zsinat óta fentről is "szorgalmazzák" ennek a keletiségnek a tudatos megtartását, sőt kidomborítását. 19. Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. 100-101. 20. A későbbi megosztottságot itt a naptárreform váltotta ki. Ld. Pilipkó Erzsébet: Ütköző identitások egy kárpátaljai magyar görög katolikus közösségben. In: Ethnica. 2001. III. 2. 49-53. 21. Ortutay E. i.m. 1993. 63-64. "Három óra hosszat nem engedtek be a templomba. A 8 személyből álló milícia tétlenül nézte, hogyan veszekednek a magyarok. Nagyon fájt a szívem, ezt nézve, hallgatva, látva. Mert nem csak pap vagyok, de magyar ember is." 22. Ld. az idevonatkozó tanulmányokat: Geszti Zsófia: "Mi és a másikok". Felekezetek közötti konfliktus és vallási identitás Tiszabökényben. In: Tabula. 2001. 4. 34-59., Pilipkó Erzsébet: Magyar ortodoxok a kárpátaljai Tiszaháton. In: Tabula 2002. 5 (2). 171-197. 278