Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi voi/ósossóg a Kárpát-medencében 6. tén található Dusnokon a plébános döntése alapján szerdán és csütörtökön tartottak esküvőket a XIX. század elején. Ez a körülmény egy 1816-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv elejtett megjegyzéséből derült ki. Bárth Dániel: Dusnok és papja. In: Két víz között. Szerk. Bárth János. Baja — Kecskemét, 1999. 18. 28. Noha a tilalmi idők korábbi szerepe a CIC 1983. évi kiadása óta visszaszorult, a plébánosok többsége manapság is — szóbeli megbeszélésekkel, tanácsokkal — arra törekszik, hogy a kiemelt jelentőségű egyházi időszakokban (Advent, Nagyböjt) lehetőleg ne tartsanak nagyszabású esküvőket. 29. A korszak egyházmegyei és tartományi zsinatainak határozatai nagyrészt nyomtatásban is napvilágot láttak. Példaként idézhetjük az esztergomi és pécsi egyházmegyei, illetőleg a kalocsai tartományi zsinat határozatait: Statuta synodi dioecesanae Strigoniensis anno I860... Pestini, I860.; Acta et décréta synodi dioecesanae Quinque-Ecclesiensis, A. D. MDCCCLXIII... Quinque-Ecclesiis, 1863.; Acta et décréta concilii provinciáé Colocensis anno Domini MDCXXLXI1I... Coloczae, 1864. 30. Utóbbi a római rituálé függelékeként kiadott Collectio rituum megjelenésétől számítható. Colleclio rituum ad instar appendicis rituális romani ad usum dioecesium et paroeciarum linguae hungaricae a sancta sede approbata. Budapestini, 1961. 31. A középkorra vö. Erdő Péter: A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. In: Egyházjog a középkori Magyarországon. Budapest, 2001. 239-244. 32. Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Budapest, 1997. 33. A dusnoki plébános efiéle XIX. század eleji szerepkörére: Bárth Dániel, i.m. 1999. 19. 34. E megközelítés terén példaszerű vizsgálat a temetés kapcsán Dobszay László: A középkori magyar temetés maradványai az erdélyi néphagyományban. In: „Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. Tüskés Gábor. Budapest, 1986. 189210. 35. A témakörről a 2002 májusában, Marcaliban megrendezett Rítus és ünnep az ezredfordulón című konferencián adtam elő. Előadásom cikk-változata — „Rítuselemek régi és új formái a házasságkötés egyházi szertartásában" címmel —jelenleg a konferencia készülő tanulmánykötetében áll szerkesztés alatt. 36. L. Pázmány előszavát az esztergomi szertartáskönyvben: Rituale Strigoniense, seu formula agendorum in administratione Sacramentorum, ac caeteris Ecclesiae publicis functionibus. Jussu, et authoritate illustrissimi ac reverendissimi Domini Petri Pázmány, ArchiEpiscopi Strigoniensis. Nunc recenter editum. In Aula Archiepiscopali. Posonii, 1625 [RMK 11/439.] 2. 37. Minderről bővebben: Bárth Dániel: A magyarországi egyházi szertartáskönyvek történetinéprajzi tanulságai. A házassági eskü példája. Szakdolgozat. ELTE ВТК Művelődéstörténeti Tanszék (Budapest, 2000) 38. Ez elsősorban a Pázmány Péter által 1625-ben kiadott Rituale Strigoniense (36. j.) mintaadó jellegének volt köszönhető, amely mindössze a szentbeszéd megtartására vonatkozó utasítást tartalmazta. 39. Pl. Agendarius liber continens ritus et caeremonias, quibus in administrandis Sacramentis, benedictionibus, et aliis quibusdam Ecclesiasticis functionibus parochi et alii curati, in Dioecesi et provincia Strigoniensi utuntur... Secundario impressus. Tirnaviae, 1596 [RMK 1/284. A] 55-63, 210-219.; Rituale Romano-Colocense, seu formula agendorum in administratione Sacramentorum, et caeteris ecclesiae publicis functionibus rite obeundis observanda ac in usum Colocensis, et Comprovincialium dioecesium accomodata...Budae, 1798. 220-225. („Elöljáró beszéd a' Menyegzősökhöz öszve adások előtt") 266