Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi vo/íósossóg a Kárpát-medencében 6. I 5. Vanyó Tihamér: Püspöki jelentések a magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850. Pannonhalma, 1933. I-XXXII. és 1-62. 16. Vö. Erdő Péter: Az egyházmegyei zsinat intézménye a történelemben. In: Egyházjog a középkori Magyarországon. Budapest, 2001. 19-24. 17. A hazai középkori zsinati határozatok legfontosabb közlései: Péterffy, Carolus: Sacra concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in regno Hungáriáé celebrata ab anno Christi MXVI usque ad annum MDCCXXXIV, [-II. Posonii, 1741-1742.; Batthyány, Ignatius: Leges ecclesiasticae regni Hungáriáé et provinciarum adiacentium, I—III. Albae Carolinae—Claudiopoli, 1785-1827.; Szvorényi, Michael: Synopsis critico-historica decretorum synodalium pro ecclesia Hungaro-Catholica editorum. Vesprimii, 1807.; Solymosi László: A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Budapest, 1997. 18. A középkori magyarországi szinodális könyvekről és a kiindulópontnak tekinthető 1382. évi esztergomi zsinati határozatok lengyel forrásairól Erdő Péter értekezett több tanulmányában: Az esztergomi szinodális könyv. Magyar Könyvszemle 109 (1993) 263-278., Uő. Az esztergomi szinodális könyv (1382) lengyel forrásai. In: Egyházjog a középkori Magyarországon. Budapest, 2001. 41-53. 19. Trentói zsinat, Sess. 24, Decretum de reformatione matrimonii, Cap. I., X.; Rituale Romanum. Ratisbonae, 1881. 240. 20. A sort természetesen folytathatnánk. Az említett egyházi vezetők tevékenységére: Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége ( 1725-1744) Veszprém, 1949.; Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934; Hegedűs Antal: Patachich Gábor kalocsai érsek élete és restaurációs tevékenysége. Kézirat. Budapest, 1954; Nagy J. Győző — Klekner Tibor: A két Althann váci püspöksége (1718-1756). Vác, 1941 ; Sugár István: Az egri püspökök története. Budapest, 1984. 21. Ezek részletes bemutatását és elemzését egy közeljövőben elkészítendő hosszabb tanulmány keretében tervezem, amely a Patachich Gábor kalocsai érsek által 1738-ban kiadott Statuta Generalia szövegére és annak párhuzamaira épül. Utóbbiról röviden már értekeztem. Bárth Dániel: Újjáépítés és reform. Egyházi törekvés a vallásos népélet újjászervezésére Patachich Gábor kalocsai érsek idején (1733-1745). Vigília 67 (2002) 9-16. 22. A Visitatio Canonica fogalmára, történetére lásd további irodalommal: Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás módszertana. Pannonhalma, 1941. 32-37.; Tomisa Ilona: Visitatio Canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1647-1674. Budapest, 1992. 5-8.; Веке Margit: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637). (Strigonium antiquum 3.) Budapest, 1994. 19-23. 23. Alábbi megállapításaimat elsősorban az általam vizsgált XVIII-XIX. századi kalocsai egyházmegyei vizitációk adataira, illetve a 2

1. jegyzetben említett — e helyen egyenként nehezen citálható — egyházmegyei zsinati és egyéb püspöki rendelkezésekre, körlevelekre alapozom. A kalocsai egyházlátogatási jegyzőkönyvek hatalmas forráscsoportjából eddig egyetlen vizitáció, annak is mindössze a magyar fordítása jelent meg. Bárth Dániel: A hercegszántói egyház vizitációja 1767-ben. Cumania 16. Kecskemét, 1999. 311-333 24. A XIX. században már előfordulnak kivételek. Az 1822-ben kiadott erdélyi egyházmegyei rendelkezésgyűjtemény vonatkozó fejezetében a vasár- és ünnepnapi esküvők mellett a pénteki és szombati napot is tiltották. Statuta almae dioecesis Transsilvanicae anno 1822... Claudiopoli, 1822. 134. 25. Az ajándékozásra vö. pl. Bakó Ferenc i.m. 128-129. 26. Az alsópapság viszonyait elemző, a hazai egyháztörténet-írásban úttörő tanulmány: Fazekas István: A győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1641-1714 között. Történelmi Szemle XXXV (1993) 101-131. 27. A helyi plébánosok szerepére figyelt föl Bakó Ferenc a palócfoldi esküvők hagyományosan hétfői vagy szerdai tartása kapcsán. Bakó Ferenc i.m. 24.; A kalocsai érsekség terüle265