Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A helyi szokásadatok efféle gyökereit persze sok esetben nem egyszerű feltárni, hiszen néprajzi módszerekkel elérhetetlen távlatokba kerültek. Sajnos az írásos források sem kényeztetnek el bennünket ebből a szempontból. Altalánosságban megállapítható, hogy az egyházi irányítás felsőbb szintjeiből több dokumentum maradt fent, mint a leginkább szóbeli rendelkezéseket alkotó alsópapság köréből. Nagy szerencsével az adott plébániai irattárakban, illetve a felettes egyházi hatóságok (esperesség, püspökség) levéltáraiban rábukkanhatunk egy-egy ilyen forrásadatra. A magyar néprajzban méltán agyonidézett evangélikus Tessedik Sámuel névtelen katolikus „harcostársainak" emléke az esetek túlnyomó többségében örökre elenyészett. 2. 4. A házasságra vonatkozó egyházi rendeletalkotás folyamata a X1X-XX. században sem szakadt meg. Szinte valamennyi zsinat érintette a témát a XIX. század második felében.

29 Egyházjogi szempontból nem okozott törést a polgári házasságkötés kötelezővé tétele a XIX. század végén. A XX. század egyházi jogalkotása — legfőképpen а С 1С megjelenésének köszönhetően — az egységesülés felé haladt, egyre kevesebb teret engedve az egyes egyházmegyék önállóságának. A házasságjog már a század első felében, a liturgia csak az 1960-as évektől egységesült az ország valamennyi egyházmegyéje vonatkozásában.

30 A jelenleg érvényes Codex házasságkötésre vonatkozó előírásai bizonyos tekintetben rugalmasabbak a korábbi évszázadok szabályrendszeréhez képest, ám számos ponton manapság már nehezen fönntartható elveket rögzítenek. Példaként említhetjük a vegyesházasságok kérdéskörét, amelynek hivatalosan érvényes szabályozása (CIC 1124-1129. kánon) teljességgel öszszeférhetetlen a manapság oly sokat hangoztatott ökumenizmus eszméivel. 3. Az egyházi irányítás rendeletalkotó és végrehajtó fórumai mellett nem kerülhető ki az egyház házassági bíráskodásának kérdésköre. Az ide tartozó forráscsoportok feldolgozatlansága miatt egyelőre e téren nehezen állapítható meg a központi irányítás és a népi kultúra kapcsolatának intenzitása. Alapos forráselemzések és esettanulmányok hiányában mindössze sejthető csupán, hogy különféle közvetítő csatornákon keresztül az egyházi bírósági ítélethozatal is befolyásolhatta egynémely szokáselem történeti alakulását. Az egyház házassági bíráskodásának befolyása leginkább a házassági akadályok, a válások és a vegyesházasságok területén érvényesült, amelyek a legbonyolultabb és legszerteágazóbb egyházjogi problémák közé tartoznak.

31 Az ezzel kapcsolatos képet a XVIII. századtól kezdve számos állami törvény és rendelet színesítette. Az efféle ügyekben nagyrészt az egyházmegye főpásztora és az ő vezetésével összeálló érseki vagy püspöki szentszék volt illetékes. A szentszékek hatáskörén is túlmutató esteket (pl. válá261