Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Bárth Dániel: Az egyházi irányítás és a népi kultúra kapcsolata a házasodási szokások körében
Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. meglehetősen lecsökkent а korábbi évszázadokhoz képest. Megnőtt viszont a különféle rendelkezés-gyűjtemények jelentősége, amelyeket a püspökök állítottak össze más (sok esetben külföldi) egyházmegyék zsinati határozataiból, különféle lelkipásztori kézikönyvekből és nem utolsó sorban saját vizitációs tapasztalataik alapján." Ezek a többféle néven (Statuta, Epistola pastoralis stb.) emlegetett gyűjtemények az érintett egyházmegye valamennyi plébániájára eljutottak, és a papság valamint a hívek szigorúan ellenőrzött törvénytárává váltak. Az egyházmegyei rendelkezések betartásának ellenőrzésére leghatékonyabb eszköznek a viszonylagos rendszerességgel megtartott Visitatio Canonica-k mutatkoztak. 22 Az egyházlátogatási körutaknak kettős funkciója volt: a püspökök vagy megbízottaik egyrészt a korábbi rendelkezések végrehajtását és betartását ellenőrizték, másrészt az időről-időre felmerülő különféle abusus-okkal, rendellenességekkel kapcsolatban hoztak újabb és újabb határozatokat. A vizitációk alkalmával az egyházmegyék vezetői elsősorban a papságot ellenőrizték abból a szempontból, hogy betartja és betartatja-e a felsőbb rendelkezéseket. Kevesebbet foglalkoztak a vizitátorok a hívekkel. (Jellemző, hogy a róluk szóló információkat szinte kivétel nélkül a helyi plébános diktálta le a jegyzőkönyvek vezetőinek.) Általában mindössze a gyerekek hittan-tudását, katekizmusban való előrehaladását, illetve az esetlegesen előforduló vétkesek ügyeit vizsgálták meg személyesen. Foglaljuk össze röviden, hogy a kései feudalizmus időszakában az egyházmegyei zsinatok és egyéb rendelkezések, illetve az ezeket ellenőrző egyházlátogatási jegyzőkönyvek házasságra vonatkozó előírásai mely témakörökre koncentrálnak! 23 Az egyházi vezetők nagy hangsúlyt fektettek a házasság szentségére való előzetes fölkészülésre. A jegyesek oktatása keretében alapvető hittan-ismereteket tanítottak, amelyek számonkérésére vizsgáztatás keretében került sor. Az elégtelen vizsga az esküvő szempontjából halasztó oknak minősült. A házasságkötés előtt kötelezővé tették a gyónást és az áldozást. A plébánosok kiemelt figyelmet fordítottak a különféle plébániákról vagy egyházmegyékből összekerülő párokra. A menyasszony lakóhelyének plébánosa addig semmiképpen nem adhatta össze a jegyeseket, amíg meg nem bizonyosodott a vőlegény szabad állapotáról, vallásáról, illetve az illető lakóhelyén előzetesen lezajlott háromszori kihirdetésről. A rendelkezések emellett az esküvő helyével és idejével is foglalkoztak. Előbbire természetesen a templomot, utóbbira a reggeli mise utáni időpontot jelölték ki. Egyházmegyei szinten általában mindössze a vasárnapi esküvőt tilalmazták. 24 Főként a román és délszláv lakosságot is fennhatóságuk alatt tartó egyházmegyékben került elő a felek szabad akaratának kiemelt jelentősége a rablás és vétel útján kötött házasságok tilalmazásával. A legtöbb egyházmegyében központilag szabályoz259
