Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Vass Erika: Az 1938-ban Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszus az emlékkönyv tükrében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. mai Szent Péter bazilika baldachinjának mintájára készült. 4 * E két színtér együt­tes megjelenítése tehát szintén a magyarság és a pápaság szoros összefonódását mutatta meg, továbbá kifejezte a magyarság identitását: katolikus hitét és nemze­ti múltját. Ezt a Vatikánt képviselő gróf Dalia Torre - aki nyilván így akart a ma­gyarok kedvében járni - úgy fogalmazta meg, hogy e kongresszus megvalósulá­sában a hét vezér álma vált valóra. 4 '' A valóság persze távol állt ettől. Ha Trianont nem is említették meg közvetlenül a rendezvényen, a téren ta­lálható emlékmű, a Nemzeti Hősök Országos Emlékköve, elterjedt nevén a Névtelen Katona Sírja emlékeztetett rá. A kőtömböt, mint egy archaikus oltár­követ, a tér centrumába állították 1929-ben, és a következő felirattal látták el: "1914-1918". "Az ezeréves határokért." 50 A sír az I. világháborúban elesett 600.000 katona sírját jelképezte, s ennek az összekapcsolódása a millenniumi emlékművel a helyet nemzeti kultuszhellyé emelte. 51 A korszak más esemé­nyeihez hasonlóan itt is a nemzeti gondolatkör szakralizálása és a keresztény eszmerendszer nemzetivé tétele ment végbe. 52 Ennek értelmében az Eucha­risztikus Világkongresszus - noha a múltat idézte - a jelen politikai törekvése­inek, a revíziónak a gondolatát is Isten színe elé tette. Különösen igaz ez a zá­ró szentmisére, amelyet Pacelli bíboros tartott e helyszínen. Szintén az elcsatolt területekre emlékeztetett és a jövendő kulturális nagyság vágyképéhez nyújtott érveket a háttérben húzódó Vajdahunyad vára is, hiszen a mintájául vett épületek nagy része az I. világháború után a határokon túlra került. 53 Ha történetiségében nézzük a Millenniumi emlékművet, akkor fontos megem­líteni a Horthy rendszert megelőző Tanácsköztársaságot. Ennek első hivatalos ün­nepsége május elseje volt, amikor vörös drapériával takarták el az emlékmű meg­maradt szoboralakjait. (Az öt Habsburg - uralkodó szobrát még április legelején eltávolították. 54 ) Az Árpád szobrát befedő emelvényre került Marx egész alakos szobra. Egyik oldalán egy vasmunkás, másik oldalán pedig egy bányász állt. Mindkét negyedkörív drapériáján a "Világ proletárjai egyesüljetek" felirat állt, 55 ami megfelelt a Tanácsköztársaság hagyományos nemzetfelfogást elutasító, inter­nacionalista szemléletének. Az Eucharisztikus Világkongresszus tehát úgy is értelmezhető, mint a Hősök terének újraszentelése, a tér újbóli szimbolikus birtok­bavétele. Ráadásul ez az ünnep nemcsak a nemzeti értékekre épített, hanem a vi­lág katolikus lakosságának találkozóhelye lett, vagyis a világ katolikusai egyesül­tek itt. így bizonyos értelemben az Eucharisztikus Világkongresszusnak sikerült megvalósítania azt az egységet, amit a Tanácsköztársaság tervezett. Az ünnep nemzeti jellege az interjúkban is megjelent. Az egykori résztvevők ugyanis olyan szellemiségben nevelkedtek, ami 1938-ban a kong­resszuson nyert ünnepélyes formát. A kongresszus tehát nem csupán a vallási kötelékek szorosabbá tételében töltött be nagy szerepet, hanem megerősítette a résztvevőket nemzeti identitásukban is. Ez a Budapesten vásárolt emléktár­226

Next

/
Thumbnails
Contents